Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egymilliárd euróval növeli az EU a szíriai menekülteknek nyújtott támogatást - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek szerda hajnalig tartó, brüsszeli rendkívüli menekültügyi tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón. Az egymilliárd euró egy részét az ENSZ világélelmezési programja keretében használják majd fel.
Tusk és a vele együtt az újságírók elé lépő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyaránt azt mondta, hogy a megbeszélés a vártnál sokkal jobb légkörben zajlott le, Tusk megfogalmazása szerint a résztvevők \"felhagytak az egymásra mutogatással\", a kölcsönös szemrehányásokkal.
A káosznak véget kell vetni
Tusk szerint az Európába áramló menekülthullám legnagyobb része még csak most várható, és a nyitott ajtók politikáját át kell dolgoznia az uniónak. \"A káosznak meg kell szűnnie a külső határokon\" - hangsúlyozta az elnök.
A lengyel politikus szerint nem lenne tisztességes, ha a menekültek jelentette terheket kizárólag Olaszországra, Görögországra vagy más országokra hárítanák. November végéig létre akarják hozni az úgynevezett hotspotokat, ahol uniós tisztviselők segítenék a menekülteket fogadó országok hatóságait az érkezők azonosításában, menedékkérelmük elbírálásában. Ez - tette hozzá Tusk - nem vetne véget a válságnak, de a helyes irányba tett lépés lenne.
Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a három hét múlva esedékes, soron következő EU-csúcsig még nagyon sok a teendő, de a helyzetet mindenképpen javítani kell, nehogy szétessen a belső útlevél-ellenőrzés nélküli szabad mozgást biztosító schengeni övezet.
Juncker elmondta, hogy az egymilliárd eurót a Szíriával szomszédos országokban, nagyrészt Törökországban tartózkodó menekültek javára kívánják felhasználni, de további pénzbeli támogatásra van szükségük a nyugat-balkáni országoknak is a migránskérdés kezeléséhez.
Merkel reagált Orbán bajorországi szereplésére
Angela Merkel német kancellár szerint az ellentétek ellenére konstruktív légkörben, és a megoldáskeresés szellemében zajlott a rendkívüli csúcstalálkozó, melynek első házi feladata volt csak a szerdán megszavazott bevándorló-áthelyezési kvóták véglegesítése. A következő feladat november 15-ig, hogy a hotspotokon Görögországban és Olaszországban fel kell állítani a migránsokat ujjlenyomat-leolvasóval regisztráló állomásokat, mely a belügyminiszterek szerint jelentősen hozzájárul majd a schengeni határok védelméhez - jelentette az Eurologus Brüsszelből.
A brüsszeli portál szerint a német kancellár Orbán Viktor szerda reggeli müncheni fellépéséről a brüsszeli EU-csúcs után újságíróknak diplomatikusan annyit mondott, hogy vannak olyan kérdések melyekben egyetértettek, míg másokban más véleményen vannak. \"Viszont az Európai Unió határvédelme olyan feladat melyért közösen kell tenniük\". Merkel a menekültek eloszlását kedden nem támogató négy ország uniós megítéléséről úgy fogalmazott, a kérdés most nem volt téma a csúcstalálkozón.
Orbán csalódott
Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcsok követően azt mondta újságíróknak, hogy a hat pontból álló \"magyar elképzelések\" közül (amelyeknek nagy részét az Európai Bizottság eredeti elképzelései is tartalmaztak - a szerk.) ötben sikerült dűlőre jutni a rendkívüli csúcstalálkozón. A kormányfő tudatta: arról nem sikerült megállapodni, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg.
\"Kár, hogy ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális migránsok\" - mutatott rá Orbán. A miniszterelnök elmondta: úgy érezte, hogy nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés. \"Úgy éreztem, hogy ezt nem tartják olyan fontos dolognak, mint amennyire mi, magyarok annak tartjuk\" - számolt be a csúcsértekezlet eseményeiről Orbán.
Magyarországnak két lehetősége van
Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: \"ezt kell majd megfontolnunk\". Magyarországnak két lehetősége van, vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy \"ha ez nem tetszik\", akkor képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába.
Indítványozta még a miniszterelnök kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítve Törökországot, és azt is javasolta, hogy \"Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot\". Hatodik pontként úgynevezett világkontingens létrehozására tett javaslatot annak érdekében, hogy a menekültválság kezelésében az egész világ részt vegyen.
Szijjártó: nem bomlott meg a V4-ek egysége
Nem bomlott meg a visegrádi országok egysége amiatt, hogy Lengyelország a belügyminiszterek keddi találkozóján megszavazta a kvótarendszert - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Kossuth Rádióban. Hozzátette, a V4 tagországok szuverén államok különböző adottságokkal, így természetesen előfordulhat, hogy fontos kérdésekben nem azonosan döntenek. Előfordulhat, hogy a kvótarendszerben történtek olyan változtatások, ami miatt Lengyelországnak mégis elfogadhatóvá vált a javaslat.
Arra kérdésre, hogyan kell érteni a miniszterelnök hajnali nyilatkozatát, miszerint Magyarországnak azt is meg kell fontolnia, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország felé, úgy válaszolt a külügyminiszter, Magyarország megfelel a schengeni előírásoknak azáltal, hogy megvédi az unió külső határait, a legtöbb kritika mégis pont a kerítés miatt éri az országot.
Orbán: a horvát-magyar kétoldalú kapcsolatnak kiválónak kellene lennie
A horvát-magyar kétoldalú viszonynak kiválónak kellene lennie ahhoz képest, hogy az elmúlt időszakban mennyi energiát fektettünk bele - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök horvát újságíróknak csütörtökön Brüsszelben. Sokat tettünk azért, hogy a kapcsolatok kiválóak legyenek, az a sok erőfeszítés olyan érték, amelyhez méltónak kellene lennünk - mondta rövid nyilatkozatában a horvát sajtó beszámolói szerint.
Zoran Milanovic horvát miniszterelnök az EU brüsszeli csúcstalálkozója előtt a sajtónak még úgy nyilatkozott, hogy \"a magyar kerítést le kell rombolni\". Újságírói kérdésre, ezt közölte-e Orbán Viktor miniszterelnökkel is, úgy válaszolt, hogy nem, mert magyar tulajdonról van szó, de továbbra is hibás lépésnek tartja. Zoran Milanovic elmondta, hogy sokat beszélgetett a magyar miniszterelnökkel, aki szerinte nagyon érdekes beszélgetőpartner.
Orbán hajtogatja a magáét, de igazából nem tudott meggyőzni - mondta. Hozzátette: számára fontos, hogy ne rontsanak tovább a két ország viszonyán, amely az utolsó 25 évben - az Ina horvát olajipari vállalat körül kialakult ellentéteket leszámítva - jó volt. Magyarország \"OK\" volt Horvátországgal - szögezte le brüsszeli nyilatkozatában.
Végül megjegyezte: \"Megmondtam neki, hogy az én nevemben nem kell megvédenie a kereszténységet, nem kell, köszönöm\".
