Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Azért vagyok miniszterelnök, mert egy parlamenti csoport támogatja a munkámat. Ha a továbbiakban nem kapom meg a támogatásotokat, akkor nehezen maradhatok kormányfő - üzente politikus kollégáinak Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a szerda esti parlamenti szavazás előtt. A törvényhozás a hitelezők és a görög küldöttség hétfőn reggel elfogadott megállapodásáról szavaz, egy olyan megszorító csomagról, amelynek törvény erőre emelése esetén az eurótagállamok hajlandók megkezdeni a tárgyalásokat Athénnel harmadik hitelcsomagjukról.
A francia parlamenti szavazásnak - ellentétben Németországgal, Finnországgal, Észtországgal, Lettországgal, Szlovákiával vagy Ausztriával , ahol a politikai elit visszafogottabb volt a megállapodást illetően - nincs kötelező érvénye a kormány fellépésére. A jelképes gesztussal Francois Hollande államfő és kormánya elsősorban Görögország Párizs általi támogatását akarta hangsúlyozni, és továbbra is a \"megmentő\" szerepében kíván feltűnni azok országokkal szemben, amelyek Görögországnak az euróövezetből való kilépését látnák szívesen.
A kormány becslése szerint a több mint 140 fős Sziriza-frakció 30-40 tagja szavazhat nemmel vagy tartózkodhat. Ettől ugyan még simán összejöhet a megállapodás elfogadásához szükséges többség a 300 fős parlamentben, ám csak az ellenzék támogatásával. Elemzők szerint ha több tucat párttársa fordul szembe Ciprasszal, akkor le kell mondania, és új parlamenti választást kell kiírni Görögországban.
Hosszú bankszünet
Eközben érkezett néhány rossz és két jó hír a görögöknek. Az egyik rossz hír az, hogy a bankok várhatóan nem nyitnak ki hamarosan. Andreas Dombret, az Európai Központi Bank és egyben a Bundesbank egyik döntéshozója arról beszélt egy mai főrumon, hogy ennek előfeltétele a pénzintézetek megfelelő feltőkésítése, ami csak a harmadik mentőcsomag keretében történhet meg, amelyről viszont még meg sem kezdődtek a tárgyalások. A kellő tőkére azért van szükség, mert a bankoknak állniuk kell az ügyfelek rohamát, ha továbbra is ki akarnák vonni a betéteiket a számláikról.
A biztos pénz sem biztos
Az első jó hír, hogy a francia törvényhozás megszavazta megállapodást. Az időzítés fontos: nem várták meg az athéni parlamenti döntést. Ezzel óhajtották kifejezni támogatásukat. A másik jó hír, hogy az Európai Bizottság kevésbé látja rossznak a görög pénzügyek alakulását, mint az IMF. A Reuters értesülése szerint Brüsszel úgy véli, hogy az államadósság 2022-re a GDP 150 százalékára csökkenhet a Valutaalap 170 százalékos becslésével szemben.
Az is igaz ugyanakkor - és ez megint rossz hír -, hogy az Európai Bizottság csak a görög tartozások futamidejének meghosszabbítását, illetve új hitelek nyújtását tartja reálisnak, kizárja az adósság egy részének elengedését. További rossz hír, hogy az uniós tagállamok, élünkön Németországgal - amelyet Belgium és Írország is támogat - biztosítékot kérnek az EU biztonsági alapjából, az EFSM-ből nyújtandó hétmilliárd eurós áthidaló hitelre. Ezt a biztosítékot a görög költségvetésben látják. Más szóval még a ennek a hitelnek az átutalása sem vehető 100 százalékra.
A legfrissebb hírek szerint a közös európai valuta az 1,1 dollár6 eurós szint alá gyengült a parlamenti szavazás előtt. A házelnök kezdeményezte, hogy csütörtökre halaszthatják a szavazást, amivel átlépnék a megállapodásban megszabott szerdai határidőt, ám ezt nem támogatta a parlament.
