Alekszisz Ciprasz, Görögország miniszterelnöke olyan beszédet tartott pártja, a radikális baloldali Sziriza parlamenti képviselői előtt, amely nehezen értelmezhető másként, mint hogy elküldte melegebb égtájakra az országot 2011 óta hitelező eurózónás államokat és IMF-et. Kormánya arra kapott felhatalmazást a januári választásokon a szavazóktól, hogy véget vessen a megszorításokra alapuló válságkezelésnek - fejtegettet. Ennek érdekében olyan megállapodást akarnak a donorokkal, ami nem nehezíti tovább a bérből élők és a nyugdíjasok életét.
Ez a szándékuk azonban nem igazán találkozott a hitelezők elképzelésével - derült ki abból, amivel folytatta beszédét. Egy ponton azzal vádolta a donorokat, hogy meg akarják alázni Görögországot. Az Európai Központi Bank (ECB) kitart amellett, hogy pénzügyi stagnálásra kárhoztassa az országot. Ezzel arra utalhatott, hogy az ECB nagyon szűkre fogta a görög bankok euróellátását, miután attól tart, hogy ha több pénzt pumpálna beléjük, akkor állampapírokat vásárolnának a gyakorlatilag fizetésképtelen kormánytól.
Az IMF a főbűnös?
Az IMF is megkapta a maga jelzőjét Ciprasztól. Eszerint a Valutaalapot \"büntetőjogi felelősség\" terheli azokért a károkért, amelyeket a görög gazdaságnak okozott a 2011-ben összeállított első mentőcsomag elindulása óta. Az ügy előzménye, hogy a görög kormány 2010 végén elismerte: éveken át meghamisították a költségvetési adatokat, elfedve azt az apróságot, hogy az ország valójában fizetésképtelen.
A kormányfő állítása szerint az elmúlt hónapokban az IMF ragaszkodott a a görög nyugdíjrendszer kiadásainak további lefaragásához, az alapvető élelmiszerek és az áram áfájának emeléséhez, amivel csak növelte volna a görögökre nehezedő terheket. Itt az ideje, hogy a Valutaalap javaslatai megméretessenek az európai nyilvánosság előtt - folytat nem riadva meg attól, hogy egyesek színpadiasnak minősíthetik javaslatát.
Ciprasz álláspontja szerint kormánya és a hitelezők egyeztetései azért akadtak el, mert az IMF ragaszkodik kemény intézkedéseket tartalmazó elképzeléseihez, az európai tárgyaló felek pedig visszautasítják, hogy áttekintsék az államadósság fenntarthatóságát, azaz tárgyaljanak a tartozások csökkentéséről.
Mit akart ezzel?
A Guardian helyi tudósítója szerint a beszéd a hazai közönségnek szólt. Ezen belül a Sziriza keményvonalas, az alkut elutasító, az EU-IMF hitelprogram folytatásánál akár a drachma visszahozatalát is jobbnak tartó képviselőinek lehetett kedves, amit miniszterelnöküktől hallottak.
Egyes elemzők azt vélték kihallani a beszédből, hogy Ciprasz bevállalná a nyugdíjrendszer megszigorítását, ha cserébe a hitelezők ígéretet tennének az adósságkönnyítésre. Mások szerint a kormányfő és a játékelmélet szakértőjének tartott pénzügyminisztere, Jánisz Varufakisz arra játszik, hogy az EU és az USA katonai stratégiai okokból nem engedi megroggyanni a görög államot. Ezt igyekeznek kihasználni.
A befektetői bizalom gyengül: a Bank of America Merrill Lynch friss felmérésében megkérdezett befektetők 42 százaléka számít a görög államcsődre. Igaz ugyanakkor, hogy csak 15 százalékuk véli úgy, hogy Görögország végül kihullik az eurózónából. Ugyanakkor nem a görög ügyek aggasztják a legjobban őket. A legnagyobb veszélynek a geopolitikai helyzet romlását jelölték meg (erre szavazott 21 százalékuk). Ezt követi a Fed rosszul időzített kamatemelése (20 százalékkal), majd az eurózóna szétesése (18 százalékkal).
