A törökországi általános választáson a pártok a Nagy Nemzetgyűlés 550 képviselői helyéért szállnak harcba. A közvélemény-kutatások szerint a Recep Tayyip Erdogan elnök mögött álló Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) számíthat a legtöbb mandátumra, de a párt támogatottsága 41-42 százalékra esett vissza és folyamatosan csökken. Ilyen helyzetben nagyon bizonytalan, mekkora tajtékot vethet a választás napján az elégedetlenség hulláma - írta az Index.
Az elégedetlenség egyik oka a lassuló gazdasági fejlődés, a másik pedig a korrupció, pontosabban az elmúlt idők sorozatos botrányai. A törökök egy részének az sem tetszik, hogy Erdogan már nem az a mérsékelt iszlamista, aki a 2000-es évek elején volt, komoly ideológiai háborúba kezdett a női egyenjogúság ellen, és felvett pár szultáni allűrt is, mint a dísz-testőrség, az új palota vagy a személyét dicsőítő - nem hivatalos- himnusz.
A kampány arca az AKP részéről Erdogan volt, nem Ahmet Davutoglu kormányfő, pedig az államfőnek elvileg semlegesnek kéne lennie pártkérdésekben. Az egyre durvább diktatorikus hajlamokat mutató államfő azonban a \"mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek\" ismerős logikájával oldotta fel ezt a dilemmát: Egyenlő távolságra vagyok az összes párttól, de természetesen van közöttük egy olyan, amely közel áll a szívemhez.
A legerősebb ellenzéki párt a Kemal Kilicdaroglu vezette balközép Köztársasági Néppárt, melynek harminc százalék körüli a támogatottsága, de a 35 százalékos eredményt vette célba, amivel akár már kormányt is alakíthat. A török választási rendszer ugyanis nagyjából úgy írható le, hogy alapvetően arányosan osztaná el a mandátumokat, ha nem lenne érvényben a világ legnagyobb, 10 százalékos parlamentbe jutási küszöbe. Így azután az elvesző szavazatok általában a győztest segítik, Erdogan is a szavazatok 34 százalékával tudott nyerni a 2002-es választáson - írta a portál
Egy esetleges választási vereség közvetlenül nem veszélyezteti Recep Tayyip Erdogan uralmát, akit tavaly augusztusban választottak meg köztársasági elnöknek, de ellehetetleníteni az elnöki jogkörök szélesítését célzó törekvéseit.
