A moszkvai kormány is tisztában van vele, hogy Oroszországnak súlyos problémákkal kell szembenéznie, a kérdés az, hogy jól látja-e, melyek ezek a gondok. A Kreml három súlyos kihívást lát, s miután a napokban weboldalán is nyilvánosságra hozta ezeket, az átlagpolgár eldöntheti, hogy egyetért-e az ország vezetésének helyzetértékelésével vagy sem - derül ki a Moscow Times összefoglalójából. A hírportál elemzők véleményét is megkérdezte a listáról.
Abban lényegében egyetértettek - s ezt bizonyára a döntéshozók sem vitatnák -, hogy az orosz vezetőségnek a növekedés fellendítése okozza a legnagyobb fejtörést. A GDP idén várhatóan öt százalékkal fog zuhanni, így semmi sem sürgősebb annál, mint hogy megfordítsák ezt a tendenciát. A legfontosabb feladat a befektetések erősítése és a gazdaság diverzifikálása, azaz elmozdítása attól, hogy szinte kizárólag az energiahordozó-exportból él - ismétli el az ismert alapproblémát Chris Weafer, a moszkvai Macro Advisory tanácsadó cég vezető partnere. Az ördög azonban, ahogy az lenni szokott, a részletekben rejlik.
Olcsó olaj és gáz
Nem meglepő módon a Kreml szerint is az orosz gazdaság legsúlyosabb gondja az olaj és a gáz durva áresése. A Moscow Times becslése szerint az idei első negyedévben az energiahordozók kivitele adta az orosz export 65 százalékát, további tíz százalék pedig a nyersanyagkivitelből jött be. Eközben az olaj ára a tavaly júniusi 115 dollár/hordóról januárra 55 dollárra zuhant, ami 40 százalékkal értékelte le a rubelt. A kormány a weboldalán megjelent jelentésben elismeri, hogy minden valószínűség szerint hosszú távon marad az alacsony ár.
Elemzők szerint nem önmagában az alacsony olajárral van a gond, hanem az elmúlt évtizedek elhibázott gazdaságpolitikájával. A GDP mindössze 1,3 százalékkal bővült 2013-ban is, pedig akkor éves átlagban 100 dollárt adtak az olaj hordójáért, és ha most megdrágulna a fekete arany, az csak kétéves fellendülést hozna - mondja Neil Shearing, a Capital Economics kutatóintézet közgazdásza. A lényeg végső soron az, hogy az orosz gazdaság az elmúlt évtizedekben az energiahordozó-bevételekre támaszkodva befektetések nélkül növekedett, ám ezt nem lehet tovább folytatni a jövőben.
Nemzetközi helyzet
A Kreml listájának második helyére a geopolitikai feszültségek kerültek. A moszkvai vezetés elismeri, hogy az ukrán válságban játszott orosz szerep miatt Oroszország ellen hozott nyugati szankciók elzárták a tőkepiacoktól az országot. Sem a cégek, sem az állam sem tudja új hitelekkel refinanszírozni a lejárókat és korlátozottan férnek hozzá a modern külföldi technológiákhoz. Oroszországnak 142,5 milliárd dollárnyi külső adósságot kell finanszíroznia 2015-ben - derült ki a jegybank adataiból. Ez megfelel a GDP 7 százalékának.
Eközben a devizatartalékok 360 milliárd dolláron állnak, ami elég a lejáró államkötvények visszavásárlására, illetve arra, hogy segítsenek a vállalatoknak törleszteni adósságukat. Ezzel azonban csak a tüzet oltják el, a parázs megmarad.
Miután a hitelek törlesztése elviszi az oroszok forrásait, nem marad pénzük semmi másra - mondja Weafer visszautalva arra, hogy az orosz gazdaság szűkös dollárbevételeit befektetésekkel kellene pótolni. Emellett a technológia transzfer hiánya technikai oldalról is lehetetlenné teszi az orosz gazdaság modernizálását. Az elemzők kevés esélyét látják annak, hogy az ukrán helyzet valamiféle rendeződése nyomán idén feloldják a nyugati szankciókat.
Kevesen, mint az oroszok?
Végül Moszkva szerint a harmadik óriási kihívás, amellyel az orosz gazdaság kénytelen szembe nézni, az a zsugorodó munkaerő-ellátás. Ezt a gondot a Szovjetunió összeomlását követő sokkra vezetik vissza, ami az 1990-es években elhúzódó gazdasági és szociális válsághoz vezetett Oroszországban. A kiterjedt szegénység és létbizonytalanság miatt a születési ráta jelentősen csökkent. A Világbank adatai szerint míg 1987-ben még minden nőre átlagosan 2,2 születés esett, addig 1999-re - megdöbbentő zuhanás után - 1,17-re esett ez a mutató.
A kormány a weboldalán megjelent jelentés szerint azzal számol, hogy a követező időszakban minden évben egymillió emberrel csökken a munkavállalói korú népesség. Ez korlátozza a GDP növekedési lehetőségét és megterheli a felosztó-kirovó szisztémában működő, azaz a nyugdíjakat a munkában állók befizetéseiből finanszírozó nyugdíjrendszert. A Macro Advisory a rendelkezésre álló munkaerő 6-8 százalékos zuhanásával számol, ami 6-7 millió munkaképes korú ember elvesztését jelenti a 144 millió lakosú országban.
Ezt nem fogják megtenni!
A káros folyamat megfordításához radikális reformokra lenne szükség. Egyebek mellett enyhíteni kellene a bevándorlási szabályokat, javítani kellene az egészségügyi ellátórendszer színvonalát és meg kellene emelni a nyugdíjkorhatárt. Ez jelenleg a néhai szocializmus örökségeként a nők esetén 55 év, a férfiaknál 60 év.
A gond az, hogy mindezek a lépések, különösen az egészségügy rendbe tétele megint csak befektetéseket igényelnének, miközben erre a korábbinál kevesebb pénz vagy semmi sem jut - mondja Shearing. Ennél is több fejtörést okozhat azonban Vlagyimir Putyin államfőnek és pártjának, hogy a bajok olyan társadalmi rétegeket érintenek, nevezetesen a nyugdíjasokat és a közalkalmazottakat, akik a fő szavazóbázisukat alkotják. Shearing úgy véli, hogy éppen ezért semmit sem fognak tenni a munkaerő-probléma megoldására. A bérek és a nyugdíjak értékének védelme továbbra is a kormány első számú prioritása lesz.
