Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vannak, akik úgy gondolják, hogy Görögországnak bármi áron ragaszkodnia kellene az euróhoz, mert ha feladja, az gazdasági katasztrófával járna. Mások ezzel éppen ellenkezően azt ajánlják a görögöknek, hogy térjenek vissza saját valutájukhoz, amelyet azután szépen leértékelhetnek, s így sokkal kisebb fájdalommal visszaszerezhetik gazdaságuk versenyképességét, mint ha az eurót megtartva folytatják a deflációt okozó megszorításokat.
Állhat azonban Görögország előtt egy harmadik út is - derül ki a Wall Street Journal elemzéséből. Megtarthatja az eurót, s e mellé bevezethet egy további valutát. Az is elképzelhető, hogy ez a lehetőség lesz az egyetlen, amely megoldást hozhat az ország bajaira. A helyzet ugyanis a következő: az athéni kormány utolsó pénztartalékait éli fel. A dolgok jelenlegi állása szerint nem lesz képes törleszteni az IMF-nek járó következő - 700 millió eurós - hitelrészletet május első felében. A kormány májustól nem tudja kifizetni a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat.
Más szóval a görög állam fizetésképtelenné válik, ezért az Európai Központi Bank (ECB) kénytelen lesz leállítani a bankok finanszírozását. Enélkül azonban a pénzintézetek egyedül kerülnek szembe a betéteseikkel, akik nyilván sürgősen ki akarják venni a pénzüket a számláikról. Az ezzel járó csőd megelőzése érdekében a kormány nem tehet mást, mint hogy korlátozza a tőkemozgásokat - azaz limitálnia kell a számlákról felvehető, illetve azokról utalható összegeket.
Varázsszó
A varázsszó egyfajta informális adósságlevél, angol rövidítéssel IOU. Ilyen kötelezettségvállalásokat bocsáthat ki a görög kormány miközben az ország valutája továbbra is az euró maradna. Az IOU \"puhább\" formája az eladósodásnak, mint például a kötvénykibocsátás, mivel nem feltétlenül kell tartalmaznia, hogy az adós, mikor törleszt, vállal-e kamatot, sőt még arról sem feltétlenül kell nyilatkoznia, hogy milyen formában fizet.
Ezért aztán az emberek, a cégek, akik ilyen adósságlevelekhez jutnak, nyilván kételkedni fognak abban, hogy valaha láthatják-e IOU-juk ellenértékét. Nem fognak-e ülni papírjaikon, hanem megpróbálják eladni azokat, így hamarosan kialakulhat az IOU-k euróárfolyama - és máris előttünk áll egy ország, amelynek két valutája van. Kelet-Európában, ahol évtizedeken át párhuzamosan létezett az úgynevezett kemény valuták, azaz a nyugati valuták hivatalos és feketepiaca, nem kell bemutatni azt a helyzetet, amikor az emberek kezében lévő fizetőeszköznek különböző értékei vannak.
Mi lesz?
A görög kormányok és az EU, illetve az IMF eddigi alkudozásainak tapasztalatok alapján az athéni kormány és az európai hitelezők az utolsó pillanatban megegyeznek egymással. A legfrissebb hír szerint Alekszisz Ciprasz görög kormányfő külön találkozót tart Angela Merkel német kancellárral a csütörtöki EU-csúcs idején. Ha összejön a megállapodás, akkor kapnak némi hitelt a görögök, majd folytatódhat a nyögve nyelős alkudozás a hogyan továbbról.
Ha mégis beütne az államcsőd, az sem jelentené feltétlenül a görög euró végét. Mario Draghi, az ECB elnöke például nagyon elszántnak látszik abban, hogy megakadályozza a görögök kilépését az eurózónából. Végül is Ciprus 2013-as csődje bebizonyította, hogy be lehet vezetni a tőkemozgások korlátozását egy az eurózónán belül lévő államban is.
Most úgy tűnik, hogy a felek megmakacsolták magukat. Számos eurótagország, különösen olyanok, amelyek maguk is átmentek a görögökéhez hasonló megszorításokon, megelégelték a válságot. Nem akarnak újabb hiteleket adni Görögországnak. A másik oldalon a vezető athéni kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza szintén keménykedik. Nem hajlandó lemondani választási ígéreteiről, amelyek szerint meg lehet szabadulni a megszorításoktól és ezzel egyidejűleg meg lehet tartani az eurót.
A meglehetősen cseppfolyós helyzetből tehát többféle kiút lehetséges. Az egyik ezek közül a kettős valutarendszer bevezetése.
Ezért Paul Donovan, az UBS elemzője úgy véli, lehet tovagyűrűző hatása a Grexitnek. A gond ugyanis az, hogy precedenst teremtene egy állam kilépésére az euróövezetből. A lehetőség reálissá válása nyomán a befektetők más országok esetén is elkezdhetnek erre \"fogadni\", azaz a kilépésüket feltételező üzleteket kötni. Ráadásul Dél-Európa másik gyenge láncszeme, a portugál gazdaság például nincs teljesen rendben: az államadósság a GDP 130 százaléka, vannak bajok a bankszektorral és a növekedés is gyenge - emlékeztet Antonio Roldan Mones, az Eurasia Group kutatóintézet szakértője, aki egyetért Donovan aggodalmával.
