A nicaraguai kormány és a hongkongi székhelyű HKND Csoport hétfőn tette közzé a terv részleteit. Ezek szerint a csatorna 278 kilométer hosszú, 230-520 méter széles és 27,6 méter mély lenne. Nicaragua csendes-óceáni partján, a Brito folyó torkolatánál kezdődne, innen dél felé vezetve átszelné Rivas városát, majd a Nicaragua-tavon át - ez utóbbi szakasz önmagában 105 kilométer - a Tule és a Punta Gordas folyók mentén folytatódna, hogy a Bluefields-öbölnél elérje a Karib-tengert.
A megaprojekt élvezi Daniel Ortega nicaraguai elnöknek és - az AP amerikai hírügynökség szerint - a lakosság többségének támogatását. A HKND Csoport közlése szerint a beruházás mintegy 50 ezer helyi embernek ad majd munkát, közvetve pedig 200 ezer nicaraguai élvezheti előnyeit.
A terv ellenzői között jogi szakértők rámutattak: a csatornáról szóló megállapodás sértheti az ország szuverenitását. Környezetvédők szerint a folyók szabályozása, az ökoszisztémák kettéhasítása és a példátlan méretű földmunkák komoly környezeti károkat okozhatnak. Sokan aggódnak Közép-Amerika legnagyobb tava, a fontos édesvízforrásként szolgáló Nicaragua-tó sorsa miatt is. Megint mások a projekt gazdasági életképességét vonják kétségbe, és felhívják a figyelmet a szegény közösségekre gyakorolt esetlegesen negatív hatásaira.
A menetrend szerint a következő lépés a környezeti és társadalmi hatástanulmányok elkészítése, amelyek nyomán még változhatnak egyes paraméterek, mindennek azonban még idén le kell zárulnia, hogy a munkálatok decemberben elkezdődhessenek. A beruházás 2019-ben fejeződhet be, a megnyitás pedig 2020-ban várható.
A csatornaépítés mellett a projekt részét képezi két mélyvízi kikötő építése, egy szabadkereskedelmi zóna kialakítása, turisztikai fejlesztések San Lorenzo városában, valamint egy repülőtér létrehozása Rivasban.
Az új csatorna több mint háromszor hosszabb lenne, mint a 77 kilométeres Panama-csatorna, melyet az Egyesült Államok tíz év alatt építtetett meg. A csatornát 1914-ben adták át a közép-amerikai földnyelv legkeskenyebb szakaszán.
