Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Oroszországban irányuló német kivitel 13 százalékkal zuhant az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Főként az autók és gépipari termékek exportja roggyant meg, miután a rubel gyengülése miatt az orosz importőrök a korábbinál kevesebbet tudnak vásárolni - idézte a Reuters a szövetségi statisztikai hivatal jelentését.
Az export értéke 1,1 milliárd euróval, 7,6 milliárd euróra esett vissza, miközben összességében átlag 3,1 százalékkal nőtt a német vállalatok kivitele a világ minden országába. A gépipari termékek kivitele - ezen téren Oroszország Németország 11. legnagyobb kereskedelmi partnere - 19 százalékkal zuhant, az autók és teherautók exportja pedig 18 százalékkal hanyatlott.
Az Ukrajnába irányuló német kivitel 26 százalékkal, 976 millió euróra esett, amelyben szintén az importőr valutájának meredek értékvesztése játssza a legfontosabb szerepet. Az EU és az USA a Krím elcsatolása után szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben és továbbiakkal fenyegetőzik arra az esetre, ha Moszkva még inkább beavatkozna az ukrán belpolitikába. A rubel és a hrivnya árfolyama a bizonytalanság miatt jelentősen esett.
Eközben továbbra sem tudott megállapodni egymással Moszkva és Peking a Kínába szállítandó orosz gáz áráról. Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden kezdődött kétnapos kínai útján szeretné tető alá hozni az egyezséget, de nem lesz könnyű dolga. A Gazprom 25 milliárd dollárt akar előlegbe a szükséges beruházásokhoz, amelyért cserébe 2018-től évi 38 milliárd köbméter gáz szállítását kezdené meg.
A kínai fél azonban nem akarja elkötelezni magát, ugyanis szerezhet gázt saját feltáratlan mezőiről is, továbbá elvileg importálhat az USA-ból folyékony formában (lng). Elemzők szerint az orosz fél hibát követ el, ha csupán az árkérdésre koncentrál. Kína előnyben van ebben az alkuban - szögezte le a Moscow Times tudósítása szerint Gordon Kwan, a Nomura Research kutatóintézet energiaügyekkel foglalkozó szakértője.
