Az Erste bank elemzőinek számításai szerint a tavalyi 3,5 százalékos bővülés után idén a román GDP növekedése elérheti a 3 százalékot, majd 2015-ben és 2016-ban 3,5 százalékra gyorsul. Ennél valamivel pesszimistább a kockázatelemző Coface társaság, bár az is 2,1-ről 2,3 százalékra javította a román gazdaság emelkedésének idei prognózisát. Vezető közgazdásza, Yves Zlotowski hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés meghatározó tényezői az infrastruktúra és a gazdasági környezet.
Míg az előbbi meglehetősen problematikus Romániában, a gazdasági vezetést illetően Lengyelországhoz hasonlóan jobb helyzetben van, mint a feltörekvő Európa más országai. A Coface fenntartotta Románia ország-kockázatának B besorolását, ami azonos a magyar, a bolgár és a horvát minősítéssel. A társaság a 2013-as 1,9 után Lengyelországban idén 2,9 százalékos növekedést vár, Csehországban 1,9 (tavaly 1,1 százalék), Bulgáriában 1,6 (tavaly 0,6 százalék) százalékot. Az éllovas várhatóan Lettország lesz 4,2, az ezüstérmes Litvánia 3,4 százalékkal.
Honeywell Technologies
OMV Petrom
Daewoo hajógyár (Mangaliában)
Continental Romania gumibaroncs gyár
ALRO Slatina acélmű
Rompetrol Rafinare olajfinomító
A tavalyi eredmények alátámasztják az Erste optimizmusát. A bukaresti statisztikai intézet adatai szerint 2013-ban 41,3 százalékkal csökkent 2012-höz képest a külkereskedelem hiánya, miután az export 9,1 százalékkal növekedve minden eddiginél magasabb szintet, 49,6 milliárd eurót ért el, miközben az import csak 0,2 százalékkal bővült, 55,3 milliárdra.
A Balkans.com által idézett elemzők szerint ugyanakkor a román külkereskedelem gyenge pontja, hogy túlnyomó többségét néhány nagyvállalat adja. Aurelian Dochia gazdasági elemző a Radio Romaniának kifejtette: \"Ez bizonyos sérülékenységet okoz. Ha például a személyautó piac gyengülés jeleit mutatja, az látható hatással lesz exportunkra, sőt az egész gazdaságra\".
A másik az Európai Uniótól, és azon belül is az eurózónától való függés, mivel ezek országaiba irányul a román kivitel csaknem háromnegyede, vagyis ahogy az exportcikkeknél, úgy a piacok tekintetében is diverzifikációra volna szükség. Constantin Rudnitchi közgazdász meglehetősen pesszimista az idei esélyeket illetően - tart a földgáz és az árampiac liberalizálásától és az új adók hatásaitól, amelyek ronthatják a román áruk versenyképességét.
A gazdasági környezet javítását szolgáló lépések közé tartozik, hogy a bukaresti parlament nemrég elfogadta az új csődtörvényt. Ennek különös jelentőséget ad az a tény, hogy a térségben 2013-ban Romániában volt a második legmagasabb a csődök száma, arányuk elérte az aktív vállalkozások 6,44 százalékát. Tavaly 27 145 új csődeljárás indult, ami kétszerese a magyarországinak, bár a romániai cégek száma 30 százalékkal alacsonyabb a magyarnál. A Coface adatai szerint a térség összes csődjének 40 százaléka Romániában következett be. Ezt az eddig túlságosan megengedő szabályozásnak tulajdonítják, amit a fizetésképtelenné váló vállalatok arra használtak fel, hogy a csődvédelemben találjanak menedéket hitelezőik elől.
