Az unió egyik legszegényebb országában, Bulgáriában a 0,6 százalékos tavalyi GDP-bővülést követően ez évre 1,7, a jövő évre pedig 2 százalékos növekedést prognosztizál az Európai Bizottság (EB), a gazdaság motorja továbbra is az export lesz, amihez csatlakozhat a háromévnyi megszorítások után lassan bővülő belső fogyasztás is. A jelentés szerint a munkaerőpiac is a stabilizálódás jeleit mutatja, a munkanélküliségi ráta azonban a jelenlegi 13 százalékról legfeljebb 12 százalékig mérséklődhet 2015-re. Költségvetési téren nincs kockázat, a deficit a GDP 1,9 százalékáról várhatóan 1,7 százalékra mérséklődik 2015-re. Bulgária szerencsés helyzetben van az államadósság tekintetében is, amely a bruttó hazai termék mindössze 18,5 százalékát tette ki. A bizottság szerint ez az arány a következő két évben 24 százalékra emelkedik.
A látványos, 3,5 százalékos tavalyi növekedést a következő két évben biztosan nem tudja megismételni a román gazdaság, az előrejelzések szerint a GDP bővülése idén 2,4 százalékra lassul, 2015-ben pedig legfeljebb 2,5 százalékon tetőzhet. A kockázatok között a költségvetési kiadások elszabadulását említi a jelentés, amit súlyosbíthat az állami vállalatok privatizációjának elmaradása. A folytatódó fiskális reformoknak köszönhetően a költségvetési hiány tovább csökkenhet, idén 2,2, jövőre pedig 1,8 százalékra mérséklődik. A béremeléseknek köszönhetően a fogyasztás növekedése a tavalyi 0,9 százalékról 2015-re fokozatosan 2,5 százalékra bővül. Mindezt segítheti az idén 2,4 százalékra mérséklődő infláció is.
Idén már Horvátországnak is sikerül kikecmeregni az öt éve tartó recesszióból, a 0,7 százalékos tavalyi zsugorodás után a gazdaság idén 0,5, jövőre pedig 1,2 százalékkal nőhet, elsősorban az export és a befektetések bővülése miatt. Fékező tényező lehet ugyanakkor a csökkenő fogyasztás, amit a magas, 17 százalék fölött stabilizálódó munkanélküliség erősít. Jelentős kockázatot hordoz a nagy, tavaly 6 százalékot elérő költségvetési hiány, amelyet a magánnyugdíjak átterelése az állami rendszerbe a következő két évben 5,4, illetve 4,8 százalékra mérsékelhet. A GDP-arányos államadósság időközben a 2012-es 55,5 százalékról 68,7 százalékra nő.
A cseh GDP negyedik negyedéves, 1,6 százalékos lendülete előreláthatóan fokozódik a következő két évben, a javuló világgazdasági környezet idén 1,8, jövőre pedig 2,2 százalékra lendítheti a mutatót. Az EB szerint a korona gyengítése növekedési pályára terelte a kereskedelmet, illetve az exportot és enyhített a deflációs nyomáson is: az inflációs mutató az októberi 0,9 százalékos szintről 1,4 százalékra ugrott decemberben. A költségvetés egyensúlyát a fokozódó beruházások, valamint a csökkenő adóbevételek gyengíthetik, a hiány a tavalyi 2,7 százalék után 2,8 százalékon stabilizálódhat. A jelentés szerint az államadósság a tavalyi 46 százalékról a GDP 48,6 százalékára nőhet 2015-re.
A régió éltanulójának számító Lengyelország gazdasága idén 2,9, jövőre pedig 3,1 százalékkal bővülhet, a robusztusan növekvő export élénkíti majd a beruházási kedvet és a munkaerőpiacot, amely a belső fogyasztást húzhatja. A zloty volatilitásának kockázatai nem jelentősek: az árfolyamgyengülésnek lehetnek fogyasztáscsökkentő hatásai, ám ezt kiegyenlíti az exportra gyakorolt kedvező hatás. A nyugdíjak államosításának egyszeri hatása idén 5 százalékos többletet eredményez a költségvetésben az őszig érvényben lévő ESA95 szerint, az új, ESA2010-számítások alapján a deficit 2015-ben 2,9 százalék lesz.
Szerző: Túrós-Bense Levente
