Romba döntött kormányzati épületek, kiégett autók és több száz sebesült a közel egy hete tartó, a sajtó által éhséglázadásként aposztrofált zavargások hozadéka Bosznia-Hercegovinában. Noha az erőszak csitulni látszik, a tüntetések hétfőn is folytatódtak, a végsőkig elkeseredett emberek már a teljes politikai elit távozását követelik országszerte. Bár sokan párhuzamot vonnak az ukrajnai eseményekkel, a szarajevói helyzet merőben más: a daytoni megállapodás valóságos káoszt eredményezett a közigazgatásban: a 3,8 millió lakosú Bosznia-Hercegovinában 10 kormány, 11 miniszterelnök és több mint 150 miniszter van. A tüntetések nyomására eddig négy kanton vezetője és a zenica-doboji kormány mondott le.
A szerbek, horvátok és bosnyákok lakta jugoszláv utódállamban múlt szerdán spontán módon robbant a közel húsz éve elfojtott népharag, miután bezártak egy gyárat Tuzlában. Hivatalos adatok szerint az országban 30 százalékos a munkanélküliség, becslések szerint azonban a valós arány 45 százalék, a fiatalok körében pedig az 50 százalékot is meghaladja.
A szarajevói jegybank adatai szerint 2013-ban 1,4 százalékkal bővült a gazdaság, az ipari termelés 6,2 százalékkal, az export 6,6 százalékkal nőtt, míg a behozatal 0,5 százalékkal csökkent. A nettó átlagkereset 828 konvertibilis márka (egy euró 1,96 márka), a minimálbér ennek kevesebb mint a fele.
Az elemzői prognózis erre az évre legfeljebb 0,5−1,5 százalékos GDP-növekedést vár, ami továbbra is messze elmarad a válság előtti 5 százaléktól. Zoran Milanovic horvát miniszterelnök Mostarban az EU-t is felelőssé tette a helyzetért, mivel szerinte Brüsszel évek óta halogatja Bosznia-Hercegovina tagjelöltségi státusának életbe léptetését. A helyi sajtó szerint az ország háromtagú elnökségének horvát tagja, Zeljko Komsic már fontolgatja lemondását, Nebojsa Radmanovic, az elnökség szerb nemzetiségű tagja pedig hétfőn nem jelent meg a munkahelyén.
Szerző: Túrós-Bense Levente
