A betéti kamatok folyamatos csökkenése ellenére Romániában továbbra is töretlen népszerűségnek örvendenek a banki megtakarítások. A jegybank (BNR) legfrissebb adatai szerint decemberben a teljes betétállomány − céges és lakossági, devizában és lejben kifejezett egyaránt − az előző hónaphoz képest 3,2 százalékkal, 215,65 milliárd lejre emelkedett (48,2 milliárd euró), ezen belül a lakossági megtakarítások 1,1 százalékkal, 80 milliárdra nőttek. Az átlagos betéti kamatok 5,4 százalékról 3,1 százalékra mérséklődtek tavaly, hosszú távú lekötés esetén azonban ennél kedvezőbb kamatot fizettek a pénzintézetek. Részben ezzel magyarázható, hogy az év második felétől csökkenő pályára álltak a lakossági devizamegtakarítások: decemberben euróban kifejezve 1,6 százalékkal, 16,41 milliárdra zsugorodtak novemberhez képest. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva azonban 4,7 százalékkal nőttek a háztartások bankban elhelyezett devizamegtakarításai, ami elemzők szerint azt jelzi, hogy lassan előkerülnek azok a tartalékok, amelyek korábban a magas inflációtól való félelem, illetve az alacsony pénzügyi kultúra miatt a matracok alatt rejtőztek.
A szakma erőteljes lobbizása ellenére a kormány továbbra se nyitja meg a 2005-ben felfüggesztett lakossági állampapírpiacot, noha a kincstár forrásigénye havi 1,2-1,3 milliárd euró. A tőkepiaci befektetők szövetsége azt szeretné elérni, hogy az adósságpapírok legkisebb névértéke 5 ezerről 2 ezer lejre csökkenjen, így a kisbefektetők számára is elérhetővé váljanak. A lakossági tranzakciókat kizárólag tőzsdei keretek között bonyolítanák, aminek viszont a bankok és az alapkezelők sem örülnének, Bukarest pedig attól tart, hogy a felaprózódás a likviditás csökkentéséhez vezet és kiszámíthatatlanná teszi a forrásbevonást.
Kérdés, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben érdemes-e a bankbetéteket állampapírba menekíteni − a legutóbbi aukción 4,75 százalékos hozamot lehetett elérni, miközben a bankpiacon 5 százalékos kamatot is ki lehet harcolni. Mindezek tükrében érthető, hogy Romániában is egyre nagyobb szerephez jutnak a befektetési alapok, eszközállományuk tavaly 47 százalékkal, 13 milliárd lejre bővült, ügyfeleik száma egy év alatt 30 ezerrel, 271 ezerre nőtt. A legnépszerűbbek a konzervatív kötvényalapok, amelyek a piac 40 százalékát uralják, a lista végén 4 százalék alatti piaci részesedéssel a részvényalapok állnak. A teljesítményt nézve azonban a részvényalapok vezetnek 20-30 százalék közötti hozammal, míg a kötvényalapok 6-7 százalékot hoztak a befektetőknek.
Szerző: Túrós-Bense Levente
