Az eurózónában januárban 0,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest - jelentette az Eurostat. Ez elmarad az elemzők 0,9 százalékos várakozásától és kisebb a decemberi 0,8 százalékos tempónál is. Az Európai Központi Bank (ECB) monetáris tanácsa jövő heti ülésén reagálhat a deflációval fenyegető helyzetre - októberben, a legutóbbi 0,7 százalékos inflációs adat megjelenésekor (ami 47 havi mélypont volt) 0,5 százalékról 0,25-re mérsékelték az európai jegybank alapkamatát.
A döntéskényszert erősíti, hogy az Eurostat jelentése szerint a foglalkoztatás nem javult. Az övezet munkanélküliségi rátája továbbra is 12 százalék. A Barclays elemzői szerint elképzelhető, hogy az ECB 15 bázisponttal, 0,1 százalékra viszi le a hitelköltségeket februári vagy márciusi kamatdöntő ülésén. Ez lehet az első lépés, mielőtt politikailag érzékenyebb intézkedéseket hoznak.
Az utóbbiak közé tartozhat a brit - és a magyar - jegybank gyakorlatából ismert fundig for lending program indítása. Ebben olcsó forrást kínálnának a bankoknak azzal a feltétellel, hogy szintén olcsón adják azt tovább a vállalatoknak. Ettől remélhetnék a fogyasztó kereslet erősödését és az ingatlanpiac megélénkülését.
A befektetők helyzetét nem könnyítené meg a defláció. Ilyenkor általában államkötvényekbe menekül a tőke, ám ez jelenleg nagyon szerény hozamot ígér. Így megfontolandó az alulértékelt cégek - például az európai autógyártók - és a kisbankok részvényeinek vásárlása, mivel ezek láthatják legnagyobb hasznát az ECB esetleges monetáris ösztönzésének. A deflációból profitálna az euró, mert az árak csökkenőse miatt nőne vásárlóereje.
