A francia bankoknak lehet a legnagyobb, 285 milliárd eurós tőkepótlásra szüksége, amelyet a német pénzintézetek követnek 199 milliárd euróval - állítja Sascha Steffen, a berlini European School of Management and Technology, és Viral Acharya a New York University (NYU) munkatársa által készített tanulmány.
Az ECB által kilátásba helyezett úgynevezett eszközminőség-vizsgálat (AQR) - amelynek keretében arról akar meggyőződni, hogy milyen állapotban van az a 130 nagybank, amely a bankuniós tervek szerint jövőre a felügyeleti ellenőrzése alá kerül - jelentős tőkehiányt fog megállapítani több periféria, illetve magország bankja esetében - vélik a szerzők, akik az AQR keretében vizsgálandó 124 eurózónás bankból 109-et vizsgáltak, egyebek mellett a Deutsche Bankot, a Credit Agricole-t, a BNP Paribas-t és a Banco Santandert.
A szerzők különösen nagy kockázatot látnak a német állami tulajdonban lévő Landesbankoknál. A spanyol bankoknál szerintük 92 milliárd, míg az olasz bankoknál 45 milliárd eurós tőkeinjekcióra lehet szükség.
A szerzők megjegyzik: a tanulmány eredményei arra mutatnak rá, hogy közös eszközkibocsátással és az alárendelt hitelezőkre vonatkozó haircuttal (követelés-leírással) sok bank tőkeigénye kezelhető. Néhánynak azonban szerintük állami védőhálóra is szüksgéük lesz, különösen, ha az adósságátütemezést nehéz megoldani a kötvénytulajdonosokra - akik lehetnek más bankok vagy rendszerszinten fontos pénzügyi intézmények - történő veszteségek ráterhelése nélkül.
A szerzők szerint különösen a belga, ciprusi és a görög bankszektor tűnik olyannak, amelyeknek védőhálóra lesz szükségük.
