- Mi az elképzelés lényege?
− Szeretnénk eloszlatni azt a félreértést, hogy az Európai Bizottság (EB) száraz, bürokratikus intézmény, van egy másik, a közvélekedéssel szemben sokkal színesebb arca is. A Millenárison lévő épületünk földszintjén kialakított, több szempontból a tagállami kulturális intézetek profiljához hasonlító Európa Pontban sűrűn tartunk az európai integráció főbb témáihoz kapcsolódó rendezvényeket, koncerteket. Gyerekprogramokat, kiállításokat is szervezünk, aktuális társadalmi problémákkal foglalkozó konferenciákat hirdetünk, gyakran közösen az Európai Parlamentnek szintén az épületben helyet kapott irodájával. Szinte ahány program, annyiféle közönség keres fel bennünket, havonta nagyjából ezren kíváncsiak ránk és a média is rendszeresen tudósít eseményeinkről. Az Európai Unióban már 18 országban működik az európai közösségi tér koncepciónak megfelelő képviselet. Tavalyi brüsszeli találkozónkon mértük fel, hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban, és itt nagy örömünkre a legjobb követendő példaként ismertethettük a budapesti Európa Pont tevékenységét.
- Az EB a szorosabb integrációt szorgalmazza − a magyar kormány egy lazább együttműködésben érdekelt. Mi a képviselet szerepe egy ilyen helyzetben?
− A magyar kormány jelenleg egy "eurorealista" megközelítést vall magáénak. Az EB képviseleteinek minden tagállamban az az egyik feladata, hogy elősegítse a nemzeti adminisztrációk együttműködését a bizottság brüsszeli központjával. Az elmúlt három és fél év alatt nem alakultak teljesen egyenletesen a kapcsolatok, de ezeket alapvetően sikerült mindig józan keretek között tartani. Az EB, mandátumának megfelelően, a "szerződések őreként" arra törekedett, hogy a magyar jogszabályok megfeleljenek az uniós szerződéseknek. Jutottak el ügyek az Európai Bíróságig is, de tavaly őszre egy kivételével gyakorlatilag mindegyik vitás kérdés lezárult.
- Az adatvédelmi ombudsmanra vonatkozó eljárásban a luxemburgi bíróság főtanácsnoki véleménye szerint Magyarország uniós jogot sértett...
- Valószínűleg néhány hónapon belül ítélet születhet, és a kormány jelezte, hogy az ítéletnek megfelelően fog eljárni.
− Míg a kormányzattal ezek szerint korrekt a viszony, ez nem mondható el a parlamentben lévő radikális pártról...
− Az uniós zászló Jobbik általi égetésére sajnos másutt is van példa, Görögországban, Lengyelországban is előfordult, reméljük, nem ismétlődik meg. Az EB értelemszerűen nem minősíti a tagállami parlamenti pártok működését, valamennyiükkel formálisan azonos a kapcsolatunk. Ennek legaktívabb fóruma a parlamenti európai ügyek bizottsága, ahová rendszeresen meghívnak, bemutatom az EB munkaprogramját, ismertetem a növekedési előrejelzéseket, adott esetben az országajánlásokat. Itt minden párt képviselője jelen van, kérdéseket tesznek fel, érdemi dialógus alakul ki.
− Az idei év csonka az európai parlamenti választások miatt, ősszel az EB is megújul. Mennyiben érinti ez az érdemi munkát?
− Az EB munkája választási évben sem állhat le. Tavaszig tető alá kell hozni a bankuniót, még hátravan a megegyezés az Európai Parlamenttel a bankszanálási mechanizmusról. A legfontosabb területeken folyik a korábban eldöntött intézkedések végrehajtása. Jó példa erre a szorosabb gazdasági koordináció megvalósulását elősegítő európai szemeszter, az Európa 2020-as stratégia, vagy éppen a most induló hétéves költségvetési keret. Szakértői szinten is mindenhol halad a munka, hogy minél előbb beindulhassanak a konkrét támogatási programok.
Szerző: Fóti Tamás
