Legkevesebb tíz évre van szükség ahhoz, hogy Romániában az egy főre eső GDP elérje az Európai Unió átlagának 60 százalékát, ami azért elengedhetetlen, hogy az ország vásárlóerő tekintetében is felkészült legyen az euróövezeti csatlakozáshoz − jelentette ki Mugur Isarescu jegybankelnök egy konferencián. A csatlakozás idejét lehetőség szerint egy politikailag semleges, nyugodt időszakra kell kitűzni, 2021és 2023 között nem lesznek parlamenti, önkormányzati vagy államfői választások, ezért ez egy reális céldátum lehet − mondta a jegybankár. Minderre azonban csak akkor van lehetőség, ha a gazdaság évente legalább 2 százalékkal bővül, a tervezett strukturális reformok pedig eredményesek lesznek. Mielőbb véghez kell vinni az állami vállalatok privatizációját, növelni kell a munkaerőpiac rugalmasságát, és sikeresen le kell folytatni az energiaárak privatizációját, amire a nemzetközi hitelezők az elektromos áram esetében 2017-ig, a gáz esetében pedig 2018-ig adtak határidőt.
Románia jelentős eredményeket ért el a konvergencia feltételeinek teljesítése terén, mindössze az infláció és a hosszú távú kamatráta tekintetében vannak elmaradások a maastrichti kritériumokhoz képest, amiket előreláthatóan már 2014-ben sikerül teljesíteni. Isarescu szerint nincs ok a sietségre, hiszen a 2004 után az unióhoz csatlakozó országok mindössze fele lépett, vagy készül belépni az euróövezetbe, míg Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia már a céldátum kitűzéséről is letett.
Az eredeti, 2007-es konvergenciaprogram szerint Románia 2015-ben tért volna át a közös fizetőeszközre, a csatlakozási dátum később 2018-ra, majd 2019-re tolódott. Isarescu mostani céldátuma azért is meglepő, mivel az a kormányfő pesszimizmusát is felülmúlja. Victor Ponta miniszterelnök egy amerikai hírcsatornának Bukarestben úgy nyilatkozott, hogy Románia felkészülten és versenyképesen akar csatlakozni az euróövezethez, erre 2020-ban lát reális esélyt. Románia áprilisban küldött legutóbb konvergenciaprogramot az Európai Bizottságnak, amely már nem tartalmazott céldátumot.
Az eurócsatlakozás előnyei ma már kevésbé nyilvánvalóak, annak költségei azonban egyre inkább − fogalmazott a közismerten európárti bankár.
Az elemzők többsége úgy véli, hogy a gazdaság jelenlegi helyzetéből kiindulva a 2021-es céldátum is túl optimista, az életszínvonal érdemi emelkedéséhez legkevesebb 3-4 százalékos éves GDP-bővülésre, hatékonyabb reformokra volna szükség. A reformok azonban pénzbe kerülnek, a lakosságot viszont aligha lehet további megszorításokkal terhelni.
| Románia | Bulgária | Csehország | Magyarország | Lettország | Litvánia | Lengyelország | ||
| Küszöbérték (százalék) | ||||||||
| Éves infláció | legfeljebb 2,5 | 1,8 | −1,4 | 0,9 | 0,9 | 0 | 0,4 | 0,8 |
| Hosszútávú kamatláb | Legfeljebb 3,9 | 5,22 | 3,71 | 2,33 | 5,58 | 3,78 | 4,01 | 4,28 |
| Költségvetési hiány | Legfeljebb 3 | 2,9 | 0,8 | 4,4 | 2,9 | 1,3 | 3,2 | 3,9 |
| Államadósság | Legfeljebb 60 | 37,9 | 18,5 | 46,2 | 79,7 | 40,7 | 40,5 | 55,6 |
| ERM II | minimum 2 év | nem | nem | nem | nem | igen | igen | nem |
| Forrás: Napi Gazdaság gyűjtés |
||||||||
*októberi állapotok szerint
Szerző: Túrós-Bense Levente
