Az S&P jelentésében azt hangsúlyozza, hogy különösen a válság által leginkább sújtott országok pénzintézetei könyveinek vizsgálata nyomán derült ki, hogy ezek a bankok még mindig sebezhetők. A pénzügyi hiányosságok különösen annak fényében tűnnek kényesnek, hogy az Európai Központi Bank (ECB) a 2008-as pénzügyi válság megrázkódtatásai enyhítésére több száz milliárd euró olcsó hitelt pumpált a bajba jutott szektornak és rekordalacsony szintre süllyesztette az irányadó kamatokat is. A jelentés megállapítja, hogy a vizsgált bankok feltárt hiányosságainak 39 százaléka portugál, spanyol, olasz, görög és ír bankoktól származik.
Ugyanakkor pozitív hír, hogy az S&P szerint az eurózóna górcső alá vont bankjai ma jobb állapotban vannak, mint tavalyi átvilágításukkor. "2013 első felében ezeknek a bankoknak a mérlegfőösszege 1100 milliárd euróval zsugorodott", ami 34 milliárddal csökkentette tőkehiányukat.
Az ECB 2014-ben kezdi el 128 nagybank tételes átvilágítását és stressztesztjét, éppen annak érdekében, hogy megállapítsa tőkeellátottságukat. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a pénzpiac egy újabb esetleges viharát nehezen vészelnék át, javasolni fogja feltőkésítésüket. Az S&P azt javasolja az ECB-nek, hogy újabb hosszú futamú refinanszírozású programmal (LTRO) segítse a hitelintézeteket a gazdaság tartós fellendítésének biztosítása érdekében. Az eurózóna idei gazdasági növekedése elmarad a várttól, és az S&P úgy látja, hogy nagyobb likviditás hiányzik a tartós fellendüléshez és a munkaerőpiac stabilizálódásához.
A PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló és tanácsadó cég két hete nyilvánosságra hozott elemzése szerint az eurózóna bankjainak 280 milliárd euró új tőkére lesz szükségük, hogy átmenjenek az ECB-teszten, mert nyilvánvalóan nem különítettek el eleget a "rossz" hitelek fedezésére. A könyvvizsgáló úgy látja, hogy a bankok tőkehiányuk fedezése érdekében megválnak bizonyos eszközeiktől, de 180 milliárddal így is szegényebbek lesznek.
Az eurózónának mindezen 2014 novemberéig kellene átesnie, amikor megkezdi működését a bankunió első pillére, az ECB-nek alárendelt egységes bankfelügyeleti mechanizmus (ESM). Elvileg az a cél, hogy az ESM hatáskörébe tényleg egészséges bankok tartozzanak a befektetői bizalom visszanyerése érdekében. Persze, ha így lenne, nem volna szükség a bankunió másik alappillérére, az egységes bankszanálási mechanizmusra, amely a bedőléssel fenyegető bankok rendezett felszámolását vagy megmentését vezényelné le.
Az eurózóna következő tagállama, amelynek szüksége lesz mentő csomagra, Szlovénia lesz − feltételezik szakemberek. Ljubljana csütörtökön jelentette be, hogy bankjai feltőkésítésére 4,8 milliárd eurót kell előteremtenie, hogy kompenzálja kétes kihelyezéseit.
Szerző: Fóti Tamás
