A fukusimai atomerőmű katasztrófáját követően egyre gyarapodik az atomenergiát ellenzők tábora és egyre több ország − köztük Németország is − az atomreaktorok végleges leszerelését tervezi. Kelet-Európában ezzel szemben most kezdődik az atomenergia reneszánsza, a volt Szovjetunió tagországaiban ugyanis mindent felülír az orosz energiafüggőség felszámolásának vágya, de a károsanyag-kibocsátás csökkentését előíró uniós normák is egyre nagyobb nyomást jelentenek a kormányokon. Minderre Bukarest és Szófia, de még Varsó szerint is valós alternatívát jelenthet a nukleáris energia. Itthon egyelőre a paksi bővítési tender kiírására várnak a piaci szereplők, a magyar kormány − egyelőre legalábbis − kitart a beruházás mellett.
A bolgár kabinet a napokban jelentette be, hogy hivatalosan is felhatalmazta az állami tulajdonú cégeket tömörítő energetikai holdingot (Bulgarian Energy Holding, BEH), hogy megkezdje a tárgyalásokat a japán Toshiba tulajdonában lévő amerikai Westinghouse vállalattal a kozloduji atomerőmű harmadik reaktorának építéséről. Ezzel végleg eldőlt, hogy a balkáni ország új erőmű építése helyett a korábban még szovjet technológiával épült reaktorait bővíti. Dragomir Sztojnev energiaügyi miniszter a két, egyenként 1000 vagy 1200 megawattos blokk építésének költségeit 8 milliárd dollárra (1763 milliárd forintra) becsüli, amelynek 30 százalékát a Toshiba állja. A japán vállalat arra is ígéretet tett, hogy a fennmaradó 70 százalék megszerzését is elősegíti az amerikai Eximbanknál és a a japán Bank for International Cooperationnél. Sztojnev ugyanakkor hangsúlyozta: Bulgária nem egy ország, hanem egy vállalat technológiája mellett tette le a voksát, és a biztonság volt az elsődleges szempont. A tárcavezető ezzel az oroszoknak is üzent, a balkáni ország kormánya ugyanis nemrég vetette el egy új atomerőmű létrehozásának a tervét a Duna melletti Belenében, miután nem sikerült megállapodni az orosz féllel a kivitelezés finanszírozásáról.
Az atomerőmű építésével kapcsolatos tendert még 2005-ben hirdette meg Szófia, a pályázatot az orosz Atomsztrojekszport nyerte meg. A bolgár elektromos művek (NEK) és az orosz vállalat 2006. november 29-én alá is írt egy előzetes megállapodást az atomerőmű építéséről, amit két lépcsőben, 2012. március 31-éig meghosszabbítottak. A bolgár kormány tavaly március végén azonban leállította a kétezer megawatt teljesítményű atomerőmű építésének munkálatait a magas, 10 milliárd euróra becsült költségekre hivatkozva. A kivitelezéssel megbízott Atomsztrojekszport vállalat azonban szerződésszegés miatt beperelte a kormányt és 1,38 milliárd euró kártérítést követel, amely a már korábban elvégzett munkák ellenértékét is fedezi.
Öt éve porosodik a bukaresti kormány asztalán a cernavodai atomerőmű bővítésének terve is, noha a két reaktor építését már 1989-ben megkezdték, azok ma is 50, illetve 30 százalékos készültségi fokon állnak. A Bukarestben nemrég megrendezett Kelet-Közép-Európa−Kína csúcstalálkozót követően Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, hogy a China General Nuclear Power Corporation fejezi majd be a két cernavodai reaktort, a költségeket 6,4 milliárd euróra becsülik a felek. A reaktorok építését a 2009-ben létrehozott cég, az EnergoNuclear felügyeli, amelyben jelenleg 84,6 százalékos tulajdonos a Nuclearelectrica vállalaton keresztül a román állam, 9 százaléka az olasz Enel vállalaté, 6,2 százalékot pedig az ArcelorMittal Romania birtokol. Korábban a projektbe az RWE, a GdF Suez a CEZ és az Iberdrola is beszállt, 2010 elején azonban meggondolták magukat és sorra visszaléptek, így Bukarestnek ki kellett vásárolnia a részesedésüket. Az indok egyszerű volt: nincs garancia arra, hogy a hatalmas befektetés megtérül és nyereséget termel.
Szerző: Túrós-Bense Levente
