Kína tízmilliárd dolláros kedvezményes hitelkeretet különített el a kelet-közép-európai országokkal közösen megvalósítandó nagyszabású infrastrukturális projektekre, s a régióban a jelenleg 50 milliárd dollárra becsült kereskedelmi forgalmat megduplázzák a következő öt évben − ígérte Li Ko-csiang miniszterelnök Bukarestben a Kelet-Közép-Európa−Kína csúcstalálkozón.
Jelentős potenciál rejlik a Kína és a 16 országot tömörítő csoportosulás közötti kapcsolatban, hiszen miközben Európa a távol-keleti ország legnagyobb kereskedelmi partnere, addig a kelet-közép-európai régió a forgalom alig tíz százalékát adja, a beruházások mértéke pedig még ennél is alacsonyabb.
A zárt ajtók mögött zajlott csúcstalálkozón a házigazda Románia mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia miniszterelnöke, valamint Lettország külügyminisztere volt jelen. Az akut forráshiánnyal küszködő országok képviselői egymással versengve igyekeztek elnyerni Peking kegyeit. Victor Ponta román miniszterelnök a kínai kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a csúcstalálkozón a részt vevő országok aláírtak egy úgynevezett útmutatót, amely tartalmazza együttműködésük főbb irányvonalait és kölcsönös érdekeiket, elsősorban az infrastrukturális beruházások, a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdaság, a vasúti szállítás és a telekommunikáció területén.
Mindezt azonban aggódva szemléli Brüsszel: sajtóinformációk szerint a találkozón részt vevő uniós tagállamokat arra figyelmeztették, hogy megállapodásaikkal ne sértsék az ázsiai nagyhatalom és az unió közötti együttműködés irányelveit. Ponta ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bukaresti csúcstalálkozó kiegészítő eleme az EU és Kína stratégiai kapcsolatrendszerének. Kínának egyenként is igen fontosak a régió országai, ahol jelentős infrastrukturális és energetikai beruházásokra van szükség, a régió egészét tekintve hatalmas piacot is jelent az ázsiai országnak, ami egyben utat nyit a nyugat-európai terjeszkedés előtt.
A csúcstalálkozó egyik kézzelfogható hozadéka Magyarország számára, hogy Budapest lett a Kelet-Közép-Európa−Kína együttműködés turisztikai regionális központja − jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, ami azt jelenti, hogy itthonról szervezik majd a 16 ország és Kína közötti turisztikai együttműködést. Megállapodás született a kínai és a szerb miniszterelnökkel a Budapest−Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről is, amit Orbán szerint a kínai beruházási alapból finanszíroznak. A beruházás költségét 2,9-3 milliárd dollárra (638-660 milliárd forint) becsülik. Szijjártó Péter szerint ugyanakkor Magyarország célja, hogy a kínai vasútépítő vállalat itt alakítsa ki regionális központját.
A régió tigrise Li Ko-csiang szerint Románia lesz, sajtóinformációk szerint Ponta több mint 8 milliárd euró értékben kötött megállapodást a kínai féllel, ebből mintegy ötmilliárd dollárt energetikai beruházásokra fordítanak. Többek között a China General Nuclear Power Corporation építheti a cernavodai atomerőmű két új blokkját, a China National Electric Engineering a dévai hőerőművet újítja fel, a Sinohydro Corporation vízerőművet épít, a Huawei pedig Bukarest mellett hoz létre regionális központot.
Szerző: Túrós-Bense Levente
