Ukrajna kutyaszorítóba került: megpróbál úgy tenni, mintha még lenne esély az unióval való társulási szerződés aláírására − Mikola Azarov miniszterelnök szerint erre akár jövő tavasszal sor kerülhet −, és hogy az Oroszországhoz való közeledés meghirdetése nem jelenti az ország belépését a Moszkva vezette vámunióba. Az ellenzék heves tüntetései, Julija Timosenko, a bebörtönzött volt miniszterelnök éhségsztrájkja és a nyugati fenyegetések, hogy Kijev csődbe mehet, ha nem kapja meg tőlük a hitelei törlesztéséhez szükséges kölcsönt, rákényszerítik erre a taktikázásra.
Azarov a parlamentben kizárólag gazdasági szempontokkal magyarázta a kormány döntését, szerinte az ország súlyos helyzete nem tett lehetővé más utat. És valószínűleg igazat mondott. Az elmúlt hónapokban Oroszország kíméletlen gazdasági nyomást gyakorolt Kijevre, ami a végsőkig fokozódott a vilniusi uniós csúcs közeledtével. A litván államfő egyik tanácsadója elárulta, hogy Dalia Grybauskaitével folytatott telefonbeszélgetésében Viktor Janukovics ukrán elnök elmondta: az oroszok az ukrán import korlátozásával fenyegették meg, ami eurómilliárdokba került volna az országnak és munkahelyek százezreit fenyegette. Mint a Kyiv Pos írta, Vlagyimir Putyin elnök nem felejtette el emlékeztetni Janukovicsot, hogy Ukrajna több mint 30 milliárd dollárral tartozik az orosz államnak és bankoknak.
Mivel Moszkva már korábban figyelmeztette Kijevet, hogy elveszíti az eddig élvezett vámkedvezményeket az Európai Unióval való társulással, hihető az az ukrán állítás, hogy ennek fényében érdeklődtek az EU-nál, hajlandó-e ellensúlyozni ennek hatását és az átmenet nehézségeit, de elutasító választ kaptak. Mindössze egymilliárd eurós hitelt ígértek, amikor az orosz megszorítások miatt csak az idei ukrán veszteség nyolcmilliárdos volt. Kijevnek a következő 18 hónapban több mint 60 milliárd dollárt kell kifizetnie adósságszolgálatra és az orosz földgázért. Egyes hírek szerint Putyin 15 milliárd dolláros kölcsönt helyezett kilátásba a gázár jelentős csökkentése mellett − írta az euronews.
Pénzre tehát az uniótól nem számíthattak, és arra sem, hogy az uniós piac kárpótolni fogja őket az elvesztett oroszért. Jelenleg az ukrán export több mint 60 százaléka megy Oroszországba és a volt szovjet köztársaságokba, s kérdéses, hogy ezek a termékek mennyire lennének versenyképesek Európában, ahova jelenleg csak mintegy harmada irányul az ukrán kivitelnek. Ekkora kiesést a recesszióban levő gazdaság nem viselne el. Az ukrán gazdaság a földrajzi közelség és a szovjet örökség miatt ezer szállal kötődik az oroszhoz. Csaknem teljes gázszükségletét orosz importból fedezi és bevételének jelentős részét adja az Európába irányuló gázszállításért kapott tranzitdíj.
Szerző: Barabás T. János
