Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csehországban újra a figyelem középpontjába került a választások előtt a restitúció, vagyis a háború után elkobzott egyházi vagyonok visszaadásának ügye. Erről a jobbközép kormány tavaly − évekkel az összes többi rendszerváltó ország után − döntött és fogadtatta el a parlamenttel. A törvény értelmében 75 milliárd korona értékű ingatlant kapnak vissza az egyházak, és harminc év alatt több mint 60 milliárd koronát fizetnek (ami az inflációval 94 milliárdra megy fel) kárpótlásként nekik. Ezt követően megszűnne az egyházak állami támogatása. Az Európa legszekuralizáltabb társadalmában élő csehek túlnyomó többsége ellenezte ezt a megoldást, és most újra vihart kavart az ügy a hírre, miszerint a katolikus egyház, amely a kártérítés és az ingatlanok oroszlánrészét kapja, bejelentette igényét a Hradzsin, Európa legnagyobb várkastélya egyes részeire.
A kormány szerint ezzel a katolikus hierarchia felrúgta azt a megállapodást, amit Václav Klaus, majd Milos Zeman államfővel kötött, amelynek értelmében az államfői székhelyre nem vonatkozik az ingatlanok visszaadása. Dominik Duka bíboros, prágai érsek szerint azonban a megállapodás ennél árnyaltabb volt, és nem zárta ki, hogy egyháza megkapja az amúgy is általa használt hradzsini épületeket. Ezért nem követelik vissza például azt az épületet, amely az államfő testőrségének főparancsnokságaként szolgál. A prágai rádiónak nyilatkozva az érsek egyenesen a demokrácia próbakövének minősítette a szembenállást javaslatukkal, amely a kommunista időkbe való visszatéréssel fenyeget. Kilenc épületet és tíz telket követelnek vissza a prágai vár területén.
A baloldali államfő megjegyezte, hogy a választások után alakuló új kormány módosíthatja a kárpótlási törvényt, s ezt kilátásba is helyezték a szociáldemokraták, akik a legtöbb szavazatot szerezték meg. Első lépésként szeretnének moratóriumot hirdetni az ingatlanok visszaadására, és új tárgyalásokat kezdeni az egyházakkal.
Szerző: Barabás T. János
