Az Európai Bizottság (EB) júliusban irányelvekben erősítette meg, hogy az Európai Unió (EU) továbbra sem működik együtt az 1967-es háborúban megszállt területeken lévő izraeli vállalatokkal, azok nem részesülhetnek semmilyen uniós támogatásban, mivel az EU ezeket a területeket nem ismeri el Izrael részeként. Tajani látogatása során azonban politikai üzenetként tudományos, turisztikai és gazdasági keretmegállapodásokat írt alá. Ez például megteremti a jogi kereteket arra, hogy az izraeli űrkutatási hivatal is részt vehessen az EU globális navigációs műholdas rendszerének kiépítésében. Mint Daniel Barok, a hivatal tanácsadója a Napi Gazdaságnak elmondta: Izrael hadiipari kutatásait kamatoztathatja a polgári célú műholdas navigációban, az ország fekvése pedig a lefedettség szempontjából fontos az EU Galileo programja számára.
Naftali Bennet gazdasági miniszter Tajanival iparpolitikai, továbbá a kis- és középvállalatok közötti együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot, miközben hangsúlyozta: \"Izrael számára elfogadhatatlan az EU álláspontja\" a megszállt területek kizárásáról. A korlátozás különösen a Horizont 2020, az EU 80 milliárd eurós kutatási-innovációs keretprogramjának Izraelt is bevonó részét érinti. Izrael az uniós álláspont puhulásában reménykedik, nem véletlen, hogy Tajanit kedden Simon Peresz államfő is fogadta.
Tajani izraeli útja − amelynek során megnyitotta a Watec elnevezésű nemzetközi vízügyi kiállítást is − a \"misszió a növekedésért\" elnevezésű, több kontinensre kiterjedő, a gazdasági kapcsolatok élénkítését szolgáló kampányba illeszkedik. A cél, hogy néhány éven belül az ipar részesedése az EU-ba irányuló exportban ismét elérje a GDP 20 százalékát, mint a válság előtt, a jelenlegi 15,2 helyett. Az EU Izrael legfontosabb partnere, a két fél kereskedelme 2012-ben közel 30 milliárd eurót tett ki (ebből az EU-export 17 milliárd euró volt).
