Újabb biztató jelzést adott az eurózóna gazdasága: július után augusztusban is bővült a kiskereskedelmi forgalom − derült ki az Eurostat adataiból. Az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos növekedést jegyeztek fel a statisztikusok, miután júliusban 0,5 százalékkal emelkedett a forgalom a nyár első hónapjához képest. A Wall Street Journalnak nyilatkozó elemzők mindössze 0,2 százalékos növekedést jósoltak az év nyolcadik hónapjára. Éves összehasonlításban nem ilyen pozitív a helyzet: a 2012. augusztusitól még mindig 0,3 százalékkal elmaradt a kiskereskedelem teljesítménye.
Ha ősszel is folytatódna az értékesítés növekedése, az arra utalna, hogy az eurózóna gazdasága a magas munkanélküliség, a visszafogott béremelések és állami kiadások, illetve az adóemelések ellenére a kilábalás útjára lépett. Az elmúlt hónapokban napvilágot látott felmérések arról tanúskodnak, hogy folyamatosan javul a közös európai valutát használó országok fogyasztóinak hangulata. Erősödik az emberekben az az érzés, hogy az övezet túl van a pénzügyi és az adósságválság legsúlyosabb szakaszán, az eurózóna katasztrófával felérő széthullásának veszélye lényegében elhárult. Az elmúlt hónapokban egyik kormány a másik után enyhített költségvetési megszorításain és a munkanélküliség − ha magas is maradt − stabilizálódott.
A második negyedévben 2011 utolsó három hónapja óta először nőttek a fogyasztói kiadások az eurózónában, ami támaszt adott ahhoz, hogy a gazdaság hat negyedéven át tartó zsugorodás után kilábaljon a recesszióból. A kiskereskedelmi forgalom júliusi és augusztusi emelkedése arra utal, hogy a GDP bővülése a harmadik negyedévben is folytatódhatott. Ugyanakkor az értékesítések még mindig elmaradnak a 2007−2008-ban kirobbant pénzügyi válság előtti szintjüktől és a fogyasztói bizalom messze van hosszú távú átlagától. A kereslet olyan gyenge, hogy az éves infláció három és fél éves mélypontra, 1,1 százalékra csökkent szeptemberben.
A magánfogyasztók támogatására már csak azért is szüksége van a gazdaságnak, mert az Európai Központi Bank (ECB) nem tervez új ösztönző lépéseket. A bank annak ellenére tartózkodik az újabb beavatkozástól, hogy gyengének, egyenetlennek és törékenynek tartja a gazdaság kilábalását. A Markit kutatóintézet szeptemberi beszerzésimenedzser-indexének (PMI) alakulása arra utal, hogy talán nem is lesz szükség az ECB színre lépésére. A feldolgozóipar és a szolgáltató szektor hangulatát összesítve jelző kompozit mutató 52,2 pont lett az augusztusi 51,5 pont után. Ez volt a legnagyobb emelkedés az elmúlt 27 hónapban.
Napi grafikonok
