Túl sokan kénytelenek elviselni a válság súlyos társadalmi következményeit - figyelmeztetett Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős európai biztos. A gazdasági fellendülés feltétele, hogy az uniós reformokban nagyobb súlyt kapjanak a foglalkoztatási és a szociális problémák - tette hozzá.
Ahelyett, hogy hagyjuk elmélyülni az egyenlőtlenségeket Európában, már korai szakaszukban fel kell ismerni a foglalkoztatási és szociális kihívásokat - hangsúlyozta. Ez a feltétele annak, hogy megfelelően kezeljük az ilyen típusú problémákat.
A bizottság három területet fontosságát hangsúlyozza:
- a foglalkoztatási és társadalmi kihívások vizsgálatának erősítése és a problémákra adott válaszok szorosabb politikai koordinációja
- a szolidaritás és a foglalkoztatási mobilitás javítása
- a társadalmi párbeszéd erősítése
Az Európai Bizottság közleményéből kiderül, hogy a gyenge fellendülés ellenére a munkaerő-piaci és társadalmi helyzet továbbra is súlyos. A fiatalok munkanélküliségi rátája az EU-ban átlag 23 százalék, ezen belül Görögországban például 63 százalék. A tartós és a strukturális munkanélküliség a legtöbb tagállamban nőtt, és az EU egészében minden idők legmagasabb értékeit érte el.
Bizonytalan állások
A leépítések az állások bizonytalanabbá válásával párosultak - nőtt a nem önként választott részmunkaidős foglalkoztatás. A határozott idejű szerződések aránya is csökkent az EU-ban, ezt a fajta foglalkoztatást vetette vissza leginkább a recesszió.
Az uniós háztartások jövedelme csökken, a népesség 24,2 százalékát fenyegeti szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. A gyerekeket különösen érzékenyen érinti a munkanélküliség és az aktív kereső nélküli háztartások számának növekedése, illetve az aktív keresők szegénysége - állapítja meg a bizottság közleménye.
A munkanélküliségi ráta a déli és a perifériás területeken 2012-ben átlagosan 17,3 százalék volt, az északi és a központi területek 7,1 százalékával szemben. A nem foglalkoztatott, illetve oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok átlagos aránya a déli és a perifériás területeken 22,4 százalék volt, míg az északi és a központi területeken 11,4 százalék. A szegénység a tagállamok kétharmadában nőtt.
Együtt sírnak
A gyenge munkaerő-piaci és társadalmi teljesítmény nemcsak a közvetlenül érintett tagállamokat sújtja, hanem továbbgyűrűzik a jobban teljesítő országokba is. Ez a politikai instabilitás, valamint az euróba és az EU-ba vetett bizalom megingása miatt visszaeső keresletben, alacsonyabb termelékenységben és magasabb kamatokban mutatkozik meg.
A munkaerő-felvételét ösztönző támogatások, az alacsony munkajövedelmek adókedvezményei, a személyre szabott álláskeresési támogatások, valamint képzések elengedhetetlenek - emeli ki a bizottság közleménye. Minél többen dolgoznak, annál többen járulhatnak hozzá adóbefizetéseikkel a költségvetés helyzetének javításához.
