Alááshatja az Európai Központi Bank (ECB), illetve az euró iránti bizalmat is, ha nem lesz hiteles a bank tervezett stressztesztje, aminek igen nagy a veszélye − derül ki a Reuters összeállításából. Az ECB az úgynevezett eszközminőség-vizsgálat (AQR) keretében akar meggyőződni arról, milyen állapotban van az a 130 nagybank, amely a bankuniós tervek szerint jövőre a felügyeleti ellenőrzése alá kerül. Az AQR kiegészíti az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) tágabb európai ellenőrzéseit, az ECB szakértőit azonban egyre jobban aggasztja, hogy a stresszteszt értelmetlenné válhat. Ha ugyanis a bankunió másik lába, a közös európai bankmentő alap nem jön létre, akkor az európai jegybanknak nem lesz eszköze arra, hogy feltőkésítse azokat a pénzintézeteket, amelyek elbuknak a teszten.
Mario Draghi ECB-elnök az Európai Parlamentben felszólalva figyelmeztetett: ha nem lesz közös bankmentő alap, akkor a tagországoknak maguknak kell felállítaniuk ilyeneket. Ez azonban elkeseríti azokat az európai bankvezetőket, akik olyan megoldást akarnak, ami végre helyreállítja az intézményeik iránti bizalmat. Ahogy egy elemző fogalmazott: édeskevés, ha az ECB megesküszik arra, hogy a stresszteszt isten bizony szigorú lesz, ő a kormányoktól akarja hallani, mit tesznek akkor, ha országuk valamelyik bankja megbukik a vizsgán.
A közös bankmentő alap legfőbb ellenzője Németország, amely attól tart, hogy ezen keresztül végső soron az eurózóna teljes bankrendszerének rendbetétele a német adófizetők zsebét terhelné. Akármilyen koalíció áll fel a következő hetekben, az elemzők nem várnak változást a berlini kormány magatartásában, ezért az ECB kényszerpályára kerülhet. Megpróbálhatja halogatni a stressztesztet − vagy az euróországok kormányai dönthetnek erről −, esetleg felvizezheti a vizsgálat eredményét, hogy elkerülje a beavatkozást. Mindkét megoldás tovább gyengítené az európai pénzügyi rendszerbe vetett piaci bizalmat.
