Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Emelni készül a bányajáradékokat a román kormány, miután a jövő év végén kifutnak a tíz évre bebetonozott koncessziós szerződések. A kabinet célja, hogy a járadékok elérjék az európai átlagot, az ásványkincshatóság (ANRM) hatástanulmányokat készít ez ügyben, miközben folyamatosan tárgyalnak a nagy kitermelő cégekkel is, elsősorban az OMV Petrommal. Nem titok, hogy Bukarest az OMV Petrom és az Exxon Mobil által nemrég feltárt, 84 milliárd köbméteresre becsült fekete-tengeri gázlelőhelyre, valamint a Chevron koncessziójában lévő palagázmezőkre számít, de a tervek között újabb nemesfém- és uránbánya megnyitása is szerepel.
A járadékok emelésével a befektetők elriasztását kockáztatja Bukarest, a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt a kitermelésre és a feldolgozásra jelentős összegeket kell fordítani, a kisebb lelőhelyek feltárása a költségek növekedésével már nem lesz kifizetődő, így az ágazat sokat veszíthet versenyképességéből − nyilatkozták a Ziarul Financiarnak piaci szakértők. A bányajáradékok mértékét Romániában a 3,5−13,5 százalékos sávban határozzák meg, a lelőhely méretének, illetve az altalaji kincs becsült mennyiségének függvényében. Tavaly az altalaji kincsekből összesen 315 millió euró folyt be az államkasszába, aminek nagy részét, 183 millió eurót a Petrom, 46 millió eurót pedig a Romgaz utalta. Az állam részesedése azonban ennél jóval nagyobb, figyelembe véve, hogy az energetikai vállalatokat közel 80 különböző adó és illeték sújtja.
A legnagyobb adózónak számító Petrom tavaly például 2 milliárd euróval gazdagította a büdzsét, amihez hozzájött még a 20,64 százalékos állami részesedés után járó osztalék is. A kormány azzal indokolja a járadékok emelését, hogy az energetikai vállalatok profitja évről évre rekordokat dönt, a válság ellenére 2012-ben a Petrom 5 százalékkal, közel 4 milliárd lejre (egy euró 4,47 lej), a Romgaz 20 százalékkal, 1,24 milliárd lejre növelte nyereségét. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy pontosan mit jelenthet a járadékok európai szintre emelése, miután országonként más-más módszert alkalmaznak annak megállapításakor. Törökországban például 12,5 százalékos az állami részesedés a kőolaj és a földgáz esetében, Németországban viszont mindössze 10 százalék. Magyarországon a lelőhely nagyságának függvényében 12 és 30 százalék közötti a járadék, Franciaországban legfeljebb 30, míg Olaszországban 7 százalék a sarc.
