Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Központi Bank (ECB) jónak látná, ha Szlovénia az eurózóna stabilitási alapjához (ESM) fordulna kedvezményes hitelért, más szóval úgy véli, hogy az ország az EU segítsége nélkül nem képes megbirkózni pénzügyi problémáival − jelentette a Handelsblatt német gazdasági lap meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva. Az újság úgy tudja, hogy a kérdés informálisan napirendre kerül az eurózóna pénzügyminisztereinek (eurócsoport) mai nem hivatalos értekezletén, amelynek hivatalos témája az európai bankunió előkészítése.
Ljubljana a múlt héten úgy döntött, hogy felszámol két kis magánkézben lévő bankot, hogy megkönnyítse a pénzpiac közel kétharmadát kezében tartó három állami tulajdonú nagybank megtisztítását behajthatatlan hiteleiktől. A Probanka és a Factor Banka együttes eszközállománya kétmilliárd euró, ami a teljes bankrendszer eszközeinek négy százaléka. Az állam garanciát ad 1,3 milliárd eurónyi követelésük visszafizetésére, ám a felszámolással járó veszteségek részvényeseiket és hitelezőiket terheli majd − derül ki a kormány közleményéből. Szlovénia hosszas halogatás után el akarja végre indítani azt az úgynevezett rossz bankot, amelybe kivinnék a főként a nagybankokban felhalmozódott hétmilliárd eurónyi besült követelést. Ez egyenlő a GDP ötödével, ezért a szakértők régóta kételkednek abban, hogy az ország képes lesz külső segítség nélkül finanszírozni a rossz bank felállítását.
Az informális ülés másik nem hivatalos témája a portugál kormány kérése lehet az idei hiánycél négy százalékról 4,5 százalékra emelésére. Az EU−ECB−IMF hármas már kétszer könnyített a korábbi deficitcélokon, ezért a trojka szakértői legutóbbi portugáliai tárgyalásukon ragaszkodtak a 4 százalékhoz. Lisszabon szerint azonban \"reálisabb\" az ő javaslatuk. Franciaország nem kapott uniós segítséget, így pusztán közölte, hogy az idei költségvetési deficit a tervezett 3,9 százalék helyett 4,1 százalék lesz. A változtatás oka a vártnál kisebb GDP-növekedés.
Az ECB döntéshozóinak asztalán van egy újabb hosszú távú kedvező kamatozású hitelprogram (LTRO) meghirdetése − jelentette ki Ardo Hansson, a bank kormányzótanácsának tagja. A piaci kamatok magasak maradtak annak ellenére, hogy az ECB előretekintő iránymutatásokkal próbálja orientálni a bankokat, ezért lehet szükség az újabb LTRO-ra. A 2011 végén, illetve 2012 elején végrehajtott korábbi akciókban ezermilliárd eurónyi hároméves hitelt pumpáltak a bankokba, ám az előrehozott törlesztések miatt ezek likviditásnövelő hatása lecsengett.
Reuters
