Nehéz finanszírozási forráshoz jutni Magyarországon és instabil a gazdaságirányítási környezet − ezt a két hibát rótták fel a leggyakrabban a WEF 2013−2014-es jelentésében idézett vállalatvezetők. A szervezet több mint 13 ezer menedzser véleményét gyűjti össze 160 nemzeti partnerintézmény, elsősorban ennek alapján állítja össze minden évben globális versenyképességi rangsorát. Magyarország a tavalyi nagy visszacsúszás után − akkor a 2011-es 48. helyről a 60.-ra került − idén tovább rontott három helyet: a 148 országot sorba állító listán a 63. lett, ez eggyel rosszabb az eddigi, 2008−2009-es helyezésnél.
Az egyes országok globális versenyképességi indexének kiszámításához több mint száz összetevőt vesznek figyelembe, amelyeket tizenkét pillérbe sorolnak. Az ezeket listázó táblázatból látszik, hogy Magyarország esetében csak a makrogazdasági környezet romlott számottevően az elmúlt évekhez képest. Ebből az a következtetés adódik, hogy azért gyengül az ország pozíciója, mert nem tud javítani mutatóin. A megkérdezett vállalatvezetők 16,3 százaléka szerint nehéz forráshoz jutni Magyarországon, majdnem 16 százalékuk hiányolja a gazdaságpolitika stabilitását, 12 százalékuk szerint rontják a versenyképességet a magas adók és közel 11 százalék tartja rossznak az adószabályozást. Kedvező viszont az infláció, a közbiztonság, a közegészségügy és a devizaszabályozás megítélése.
Csehország versenyképességét a korrupció és a gyenge hatékonysággal működő állami bürokrácia rontja elsősorban; e szempontok szerint Magyarország a középmezőnyben szerepel. Lengyelország esetében a cégvezetők majdnem negyede rossznak tartja az adószabályozást, túl zártnak minősítik a munkaerőpiacot és itt is gondot okoz a túlzott állami bürokrácia. Romániában a menedzserek közel ötöde szerint túl magasak az adók, bő 12 százalékuk pedig úgy látja, hogy a korrupció jelentősen rontja az ország versenyképességét.
A lista élmezőnyében az Egyesült Államok és Németország javított tavalyi helyezésén, az USA négy évig tartó szánkázás után fordított. Klaus Schwab, a WEF alapító-elnöke úgy látja, hogy az innováció egyre nagyobb szerepet játszik az országok besorolásában. Szerinte a világ államainak fejlett-fejletlen felosztása érvényét veszti, ehelyett hamarosan innovációban gazdag, illetve szegény országokról fogunk beszélni.
| 2011 | 2012 | 2013 | |
| Intézményi háttér | 3,8 | 3,7 | 3,7 |
| Infrastruktúra | 4,5 | 4,4 | 4,4 |
| Makrogazdasági környezet | 4,8 | 5,2 | 4,5 |
| Egészségügy és alapoktatás | 5,8 | 5,9 | 5,9 |
| Felsőoktatás és szakképzés | 4,7 | 4,7 | 4,7 |
| Árupiaci hatékonyság | 4,3 | 4,3 | 4,2 |
| Munkaerő-piaci hatékonyság | 4,4 | 4,3 | 4,2 |
| Pénz- és tőkepiac fejlettsége | 4,2 | 4,0 | 3,9 |
| Technológiai háttér | 4,6 | 4,4 | 4,4 |
| Piacméret | 4,2 | 4,3 | 4,3 |
| Üzleti, gazdasági komplexitás | 3,9 | 3,7 | 3,7 |
| Innováció | 3,6 | 3,6 | 3,5 |
| Forrás: WEF |
| Helyezés, 2013 (2012) | Ország | Index (1−7 pont) |
| 1. (1.) | Svájc | 5,67 |
| 2. (2.) | Szingapúr | 5,61 |
| 3. (3.) | Finnország | 5,54 |
| 4. (6.) | Németország | 5,51 |
| 5. (7.) | Egyesült Államok | 5,48 |
| 6. (4.) | Svédország | 5,48 |
| 7. (9.) | Hongkong | 5,47 |
| 8. (5.) | Hollandia | 5,42 |
| 9. (10.) | Japán | 5,40 |
| 10. (8.) | Nagy-Britannia | 5,37 |
| (...) | ||
| 42. (42.) | Lengyelország | 4,46 |
| (...) | ||
| 46. (46.) | Csehország | 4,43 |
| (...) | ||
| 62. (62.) | Szlovénia | 4,25 |
| 63. (60.) | Magyarország | 4,25 |
| (...) | ||
| 75. (75.) | Horvátország | 4,13 |
| 76. (76.) | Románia | 4,13 |
| (...) | ||
| 78. (78.) | Szlovákia | 4,10 |
| *a világ országainak besorolása gazdasági versenyképességük szerint | ||
| Forrás: WEF |
