Többszöri halasztás után előreláthatóan napokon belül megkezdődik a Nuclearelectrica részvényeinek előjegyzése − ígérte a múlt héten sokadszorra az állami energetikai vállatok privatizálását felügyelő kormánybiztos, Gabriel Dumitrascu. A csernavodai atomerőművet üzemeltető vállalat 10 százalékos részvénycsomagjáért 64−86 millió euró közötti összeget vár a kormány, de az ország egyik legértékesebb vállalatának IPO-ját lélegzet-visszafojtva várják a romániai befektetők is, hiszen egymilliárd euróval növelné a bukaresti tőzsde (BVB) kapitalizációját és több százezer euróval a napi forgalmat.
A román börzén öt éve nem volt IPO, a csökkenő forgalom miatt több brókerház kivonult Romániából, a befektetési alapoknak − köztük az 5,9 millió ügyféllel rendelkező nyugdíjkasszáknak − gyakorlatilag nincs mibe fektetniük. A Nuclearelectrica IPO-jának sikere azonban kérdéses, a fukusimai katasztrófa óta a befektetők idegenkednek az atomenergiától, de az is bizalmatlanságot szülhet, hogy a kormány nem talál partnereket az erőmű 3-as és 4-es blokkjának megépítésére, miután a 2007-ben elindított projektből 2010-ben váratlanul kiszállt a CEZ, az RWE, az Iberdrola és a GDF Suez is. A Nuclearelectrica azonban csak az első a sorban, az IMF nyomására Bukarest újabb ígéretet tett arra, hogy még idén több állami cég − köztük a Romgaz, a Hidroelectrica, az Oltenia energetikai holding és az Electrica − kisebbségi csomagját is piacra dobja. Az IPO-k sok külföldi befektetőt vonzhatnak Bukarestbe, rövid távon a BVB válhat az új lehetőségeket kereső tőke célpontjává − írta elemzésében Peter Lelam Hakansson, az East Capital vagyonkezelő cég alapító-partnere. A szakértő a javuló makrogazdasági környezet mellett a kormány korrupcióellenes fellépését, valamint az IMF biztonsági hálóját is kiemelte, mindezt alátámasztva az év eleji Transgaz (TGN)-rábocsátás sikerével.
Az optimista elemzéssel azonban kevesen értenek egyet, a brókerek többségét nem győzi meg a törékeny, kizárólag a mezőgazdaságra támaszkodó, várhatóan 2 százalék körüli GDP-növekedés, mint ahogy a nemzetközi hitelmegállapodás sem garancia arra, hogy Bukarest végre megvalósítja a 2009 óta folyamatosan halogatott privatizációs akciótervét. A politikai vezetés kettős játékot űz: igyekszik annak látszatát kelteni, hogy törekszik az IMF kérésének eleged tenni, de nem meri felvállalni a tömeges elbocsátásokkal járó vállalati átszervezéseket és a jövedelmező cégeket sem szívesen kótyavetyélné el. A befektetők azonban érthető módon nem tolonganak a veszteséges vállalatokért, példa erre az Oltchim tavaly botrányos kudarcba fulladt privatizációs kísérlete, de a Taromra és a közel 570 millió lejes (1 euró = 4,42 lej) adósságot felhalmozó postára sem érkezett értékelhető ajánlat. A vasúttársaság árufuvarozó részlege (CFR Marfa) 51 százalékának eladása körül is sok a kérdőjel, az egyetlen ajánlattévőnek, egy helyi üzletembernek még mindig nem sikerült a 202 millió eurós szerződést aláírnia.
A jelentős profitot termelő cégek sem feltétlenül vonzóak a befektetőknek, a kormány ugyanis tudatosan kisebbségi, 10-15 százalékos csomagokat dob piacra, hogy megtarthassa a vállalatok feletti kontrollt, azaz a politikai alapon kinevezett menedzsmentet. A kormány által sikeresnek kikiáltott év eleji Transgaz-rábocsátás csak félig-meddig nevezhető eredményesnek, a részvényeket csak jelentős kedvezménnyel, átlagosan 179 lejért sikerült értékesíteni, a tőzsdei árfolyamnál 9 százalékkal kevesebbért, így a 15 százalékos csomagért a várt 90 millió euró helyett alig 72 millió folyt be a kasszába. Érdeklődés hiányában kudarcba fulladt 2011-ben az állam Petromban birtokolt közel 10 százalékos pakettjének értékesítése is, noha a részvényenkénti árat a piaci árfolyamnál 2,6 százalékkal alacsonyabb szintre, 0,370 lejre árazták. Végül azonban Bukarest mégiscsak jól járt, az OMV többségi tulajdonában lévő vállalat ugyanis nem sokkal később bejelentette, hogy hatalmas gázmezőkre bukkant a Fekete-tengerben. A privatizálást ezért nem is erőltették tovább, drasztikusan megemelték viszont a bányajáradékokat. Időközben ismét napirendre került a görög OTE többségi tulajdonában lévő, tavaly 11,4 százalékkal alacsonyabb, 71,6 millió eurós EBIDTA-eredményt elért Romtelecom 45,99 százalékos állami részesedésének eladása is, amivel kapcsolatban Michael Tsamaz, az OTE elnök-vezérigazgatója csak annyit mondott: Bukarest 2005 óta gyakorlatilag évente bejelenti, hogy megválik részesedésétől, az anyacég ezért érdeklődve figyeli az idei fejleményeket. A Romgaz 600 millió euróra értékelt 10 százalékos csomagjának értékesítését már nem bízná a véletlenre Bukarest, ezért egyszerre Londonban vagy Varsóban, illetve Bukarestben dobnák piacra a részvényeket. Ennek azonban kevésbé örülnek a helyi befektetők, a lépéssel ugyanis éppen a nagybefektetőket tartanák távol a BVB-től.
Reuters
