Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A statisztikai évkönyv tanúsága szerint jó évet zárt 2012-ben Észtország − a bruttó hazai termék 3,2 százalékkal nőtt (szemben a 0,3 százalékos uniós átlaggal) és nominálisan a legmagasabb volt az ország történetében.
Ugyanakkor négy éve a legalacsonyabbra, 10,2 százalékra süllyedt a munkanélküliek aránya, ami 2010-ben még 20 százalék volt. A gazdaság minden szektorában nőttek a bérek, átlag 6,3 százalékkal, 879,5 euróra. A trend idén folytatódott, az első negyedévben a fizetések 900 eurót értek el − írta a Baltic Business News. A sikertörténet nem ért véget más vonalon sem. Ez év első negyedében az Európai Uniónak csupán két országa tudta csökkenteni államadósságát − a legnagyobb tagállam, Németország, és a legkisebb, Észtország, amely tartozását a GDP 10,1 százalékáról 10 százalékra szorította le, ami a legalacsonyabb az unióban.
A legnagyobb problémát az infláció jelentette, ami csak Magyarországon volt magasabb az unióban. A leggyorsabban a rezsiköltségek és az élelmiszerek drágultak. Ezek meghatározóak voltak az életszínvonal szempontjából. Tavaly az észtek 17,5 százaléka minősült viszonylag szegénynek, ami havi 299 eurónál alacsonyabb jövedelmet jelent. Az élelmiszerek többe kerülnek az európai átlagnál, ennek a legfőbb oka a 20 százalékos áfa, ami például Németországban és Franciaországban csak 7 százalék. Az általában jóval kisebb adó mellett számos ország külön kedvezményeket ad az élelmiszerek különböző csoportjaira. Az észt kormány azonban semmilyen kedvezmény vagy adócsökkentés bevezetését nem tervezi, annak ellenére, hogy az árak az uniós csatlakozást követően elszabadultak. Az uniós élelmiszerárcsúcsot 2011-ben érték el, amikor 9,7 százalékos volt a drágulás.
Ennek ellenére hevesen ellenzi az áfa csökkentését Jürgen Ligi pénzügyminiszter, aki szerint nem bizonyított, hogy az segítené a legszegényebbeket, s annak a véleményének adott hangot, hogy csak azoknak használna, akik megengedhetik maguknak a drágább cikkek fogyasztását. Emlékeztetett rá, hogy az OECD álláspontja szerint a hatékony szociálpolitika megköveteli az áfa beszedését és újraelosztását nyugdíjakra, támogatásokra, szolgáltatásokra és az infrastruktúrára. Az áfa a költségvetés viszonylag fájdalommentes bevételi forrása, s ha csökkentik, a hiányt a többi adó emelésével kell pótolni, ami közvetlenül és negatívan hat a gazdaság növekedésére − mondta a miniszter.
A negatívumok közé tartozik a népesség csökkenése, amiért elsősorban a kivándorlás növekedése a felelős: tavaly az ország 11 ezer polgára távozott külföldre.
