Az elnök szerint le kell építeni az ország két legnagyobb lakáshitelezőjét, a Fannie Mae és a Freddie Mac pénzügyi szolgáltatót. Az átalakítás eredményeként a magánbefektetők a jövőben kénytelenek lennének jóval nagyobb kockázatot vállalni a jelzálog-hitelezésben.
A több ezer milliárd dolláros hitelállományt kezelő Fannie Mae és Freddie Mac több évtizede foglalkozik azzal, hogy felvásárolja a kereskedelmi bankok lakáshiteleit, majd csomagokba rendezi, és saját kötvényei jelzálog hátterű fedezeteként használja fel azokat. Ezzel jelentős pluszforrást folyatnak át az amerikai lakáspiacra, ám mivel távolabb vannak a piactól, mint a közvetlen hitelezők, a pénzügyi válság előtt nem látták át a felvásárolt kölcsönök kockázatát. Ennek eredményeként a csőd szélére kerültek, amit csak a kormány 200 milliárd dolláros tőkeinjekciójával sikerült elkerülniük.
Emellett a két intézményre úgy tekintenek a befektetők, mint amelyek kötvényeinek visszafizetésére az állam garanciát vállal, pedig valójában nincs ilyen szabály. A Fed többször felhívta a figyelmet arra, hogy ez olcsóbbá teheti a forrásokat, mint amit a fizetőképes piaci kereslet indokol.
Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a Fannie Mae és a Freddie Mac reformja elhúzódó folyamat lenne, hiszen például jelenleg minden három új amerikai lakáshitelből kettő ezeknél landol. Ugyanakkor Obama beszéde világossá tette, hogy támogatja a kongresszus kétpárti összefogással indult kezdeményezését a lakáshitelezés intézményrendszerének felülvizsgálatára.
Az elnök azért döntött a nyílt kiállás mellett, mert a lakáspiac az utóbbi hónapokban az erősödés jeleit mutatja, ami utat nyithat az előtt, hogy belenyúljanak a rendszerbe. A megfontoltságot az is indokolja, hogy ha a lakáspiacot levágják a két óriás köldökzsinórjáról, akkor beszűkülhet a hitelpiac. Így nem teljesülne Obama egyik fő elvárása, miszerint meg kell őrizni a harmincéves, fix kamatozású lakáshitelek felvételének lehetőségét.
