Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szerb kormány elfogadta a költségvetés módosítására vonatkozó törvényjavaslatát, amely a bruttó hazai termék 4,7 százalékának megfelelő, 178 milliárd dináros (2,02 milliárd dollár) hiánnyal számol − vagyis 1,1 százalékkal felemelte az idei költségvetésben eredetileg szereplő célszámot a vártnál magasabb kiadások és alacsonyabb bevételek miatt. Annak ellenére szükségesnek tartják ezt, hogy a módosítás értelmében 36 milliárd dinárral csökkentik az államapparátus kiadásait, és megkezdik annak a 179 állami vállalatnak a privatizálását, illetve csődeljárását, amelyek a több mint tíz éve tartó szerkezetátalakításuk ellenére évi 982 millió dollárnyi veszteséget okoznak a költségvetésnek.
A Nemzetközi Valutaalap a múlt hónapban figyelmeztette Belgrádot, hogy a költségvetés idei hiánya elérheti a GDP 8 százalékát, ha nem tesznek sürgős lépéseket. Talán ennél a figyelmeztetésnél is jobban rávilágított a helyzet súlyosságára az a tény, hogy az első negyedévben a büdzsé deficitje mintegy 6 százalékra ment fel. Az IMF tavaly éppen azért függesztette fel a korábban megszavazott 1,3 milliárd dolláros hitel részleteinek folyósítását, mert elszabadultak a kiadások és nőtt az államadósság. A múlt hónapban a Valutaalap annak ellenére, hogy Szerbia az Európai Unió tagjelöltjévé vált, nem volt hajlandó tárgyalásokat kezdeni sem egy új elővigyázatossági hitelmegállapodásról. A bizalmatlanság legfőbb oka, hogy a szocialista-nacionalista kormány − ahogy a Reuters jellemezte − az IMF és a Világbank figyelmeztetései ellenére nem volt hajlandó a költségvetési kiadások mintegy felét kitevő közalkalmazotti bérek és nyugdíjak befagyasztására vagy csökkentésére, sőt úgy döntött, hogy októbertől 0,5 százalékkal emeli azokat.
Ebben a helyzetben a szakértők erősen kétlik, hogy tartható lesz a felemelt hiánycél, az optimisták is legalább 5-6 százalékos deficitre számítanak. Úgy vélik, hogy a kormány ismét túlbecsüli a megtakarítások hatását és a bevételek növelésének lehetőségét. Baj van az államkincstári kötvények értékesítésével is, amelyek május vége óta rosszul teljesítenek. A legutóbbi aukción a felajánlott 10 milliárd dinárból csak 1,9 milliárdnyi (22 millió dollár) talált vevőre. Pozitív viszont, hogy Mladjan Dinkics gazdasági és pénzügyminiszter szerint a tavalyi 1,7 százalékos visszaesés után idén a korábban várt 2 helyett 3 százalékkal nőhet a GDP, a FIAT és a mezőgazdaság exportjának köszönhetően − írta a Tanjug hírügynökség.
