Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek nyomásgyakorlása ellenére a balkáni országokban romlani látszik a korrupciós helyzet. A Balkan Insight beszámolója kiemelte, hogy az unióhoz való közeledés folyamata fontos reformokat indított el a Nyugat-Balkánon, azonban a jogállamisághoz szükségesek végrehajtása részleges és felületes volt, s aláásta a politikai akarat hiánya. A tekintélyes amerikai szervezet jelentése szerint még a térségben legjobban teljesítő Horvátország és Szerbia is alig lépett előbbre az elmúlt három évben, tavaly pedig egyáltalán nem. Ugyanakkor Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban és Macedóniában aggasztóan romlott a helyzet. A létfontosságú reformok valamennyi balkáni országban elakadtak 2012-ben, a Horvátországot és Szerbiát szorító uniós határidők dacára.
\"Az egész térségben a politikai érdekek, a kormányok és az üzleti szféra közti személyes kapcsolatok rendszeresen befolyásolják az állami tendereket és a privatizációs eljárásokat, miközben a bírói szervek túlterheltek és politikai befolyásolásnak vannak kitéve\" − áll a Freedom House jelentésében.
Az elmúlt öt évben Albánia mutatói romlottak leginkább, s ez a trend tavaly is folytatódott. Januárban az Ilir Meta volt miniszterelnök-helyettes ellen vesztegetés és hatalommal való visszaélés vádjával indított per felmentéssel végződött, miután a legfelső bíróság úgy döntött, hogy a bűncselekményt bizonyító videofelvétel valódisága nem igazolható. Hasonló gyakorlat figyelhető meg különböző mértékben a térség többi államában is.
Horvátország a többieknél előbbre lépett a magas szintű korrupció üldözésében, de továbbra is rendkívül ritkák az olyan esetek, mint Ivo Sanader volt miniszterelnök elítélése. Ivica Dacsics szerb kormányának pedig még bizonyítania kell, különösen mivel tavaly márciusban az Európai Unió elfogadta tagjelöltségét. Ennek ellenére sem Szerbia, sem Montenegró korrupciós indexén nem sikerült javítani 2012-ben, miközben Macedóniáé tovább romlott, Bosznia-Hercegovinában pedig a 2010 vége óta tartó politikai iszapbirkózás aláásta a kormányzás hatékonyságát és megakadályozta a NATO- és uniós tagsághoz szükséges reformok végrehajtását. Az ország szerb része, a Republika Srpska továbbra is tagadja a központi kormány intézményeinek legitimitását, egyre nyíltabb a korrupció, amit elősegít a korrupcióellenes szervezetek gyengesége és a politikai akarat hiánya a hatékony nyomozás, vádemelés és ítélethozatal bátorítására.
Koszovó mutatója is romlott, miután a 2011-es bírósági reform (amiért javítottak akkor osztályzatán) a tavalyi események fényében hatástalannak bizonyult. A privatizációs ügynökség vezetőjének rejtélyes halála, aki búcsúlevelében arról írt, hogy politikai nyomást gyakoroltak rá az ajánlatok elbírálásánál, széles körű bizalmatlanságot keltett a kormánynak a privatizációs folyamatban játszott szerepe iránt.
