Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Baj van a megújuló energiával, túl sokba kerül az államoknak és a fogyasztóknak − állítja egyre több kelet-európai kormány. Az energiaárak csökkentése egyre fontosabb mind az állampolgárok, mind a gazdaság számára, amelynek versenyképességét hátrányosan befolyásolja az áram magas ára.
A jövő hónaptól Románia csökkenti a megújulóenergia-projektek támogatását. A törvénymódosítás értelmében a szél- és naperőművek, valamint a kis vízi erőművek ezentúl az eddigi \"zöld igazolványoknak\" csak mintegy a felére lesznek jogosultak − írta a Balkan Insight. Az eddigi ösztönző rendszerben a hagyományos energiatermelőknek és -forgalmazóknak ilyen igazolványokat kellett vásárolniuk a zöldenergia-termelőktől, aminek a költségét aztán áthárították a lakossági és az ipari fogyasztókra. Mint Victor Ponta miniszterelnök mondta, olyan kompromisszumot kellett találniuk, ami lehetővé teszi, hogy a megújuló energiába befektetők továbbra is nyereséghez jussanak, de nem más iparágak vagy a háztartások kárára. A döntésben nyilvánvalóan nem kis szerepe lehetett annak, hogy több jelentős vállalat, így az ArcelorMittal (acél) és az Alro (alumínium) közölte: távozhatnak az országból a túlságosan magas energiaárak miatt.
A zöld energiába beruházók elsietettnek és az egész gazdaságra nézve károsnak minősítették a döntést. Emlékeztetnek arra: Románia vállalta, hogy 2020-ra energiatermelésének 24 százalékát adják a megújuló energiaforrások, amelyek az utóbbi időben dinamikusan nőttek, volt év, amikor 112 százalékkal.
Csehországban már egy éve folyik a vita a problémáról, és a Lidové Noviny örömmel üdvözölte, hogy Herman van Rompuy, az Európa Tanács elnöke a legutóbbi energiacsúcson elismerte: az európaiak aligha tudnak versenyezni az amerikai vállalatokkal, amelyek feleannyit fizetnek az energiáért. A lap elemzője, Lenka Zlamalova szerint a versenyképességnek és a fenntartható energiaáraknak nagyobb prioritást kellene kapniuk a jövőben az EU-ban, mint a klímaváltozástól való félelemnek. Ez egyértelműen a temelíni atomerőmű tervezett új reaktorainak megépítése és a zöld energia támogatásának felülvizsgálata mellett szól, ami erőteljesen eltorzítja az energia árát. Mivel Csehország idén eléri a megújuló energia vállalt szintjét, a 13 százalékot, 2014-ben teljesen megszüntetheti azok állami támogatását. Tekintettel a magas energiaárak miatt dühös szavazókra, a csökkentést lehetővé tevő döntés népszerű lehet a politikusok körében is. Az iparügyi minisztérium már ki is dolgozta az új projektek állami támogatásának megszüntetéséről szóló törvénymódosítás tervezetét.
Lengyelországban visszaestek az eddig rohamtempóban növekvő szélerőmű-beruházások. A jogilag bizonytalan helyzetben ugyanis a bankok nem hajlandók hitelezni ezeket a projekteket. A kormány két és fél éve ígéretet tett arra, hogy önálló törvényben rendezi a megújuló energiaforrások helyzetét, azonban erre mindmáig nem került sor, időközben a különböző tárcáknál született, gyakran egymásnak is ellentmondó tervezetek pedig nemcsak a bankokat, de a befektetőket is elbizonytalanították, többen ki is vonultak az országból.
Míg 2012-ben 880 megawatt új szélenergia-kapacitás csatlakozott a hálózathoz, idén ennek csak a felére lehet számítani. Az össztermelésnek Lengyelországban jelenleg 4 százalékát adják a megújuló energiaforrások, ezt az arányt 2020-ra kellene 15 százalékra emelni.
A kormány ugyanakkor hangoztatja kiállását a megújuló energiaforrások mellett, s ennek bizonyítékaként mutathatja fel, hogy a hónap elején megnyílt a GDF Suez fabiomassza-erőműve, amely 205 megawattos teljesítményével a világ legnagyobb, kizárólag biomasszával működő létesítménye.
