A vezető török tőzsdeindex, amely tegnap napközben még \"csupán\" valamivel több mint hatszázalékos mínuszban volt, 10,47 százalékos visszaesésben zárta a napot, a török állampapírok viszontbiztosítás felára (cds) a befektetői bizalom elillanásának biztos jeleként tovább nőtt. A főváros, Ankara és más települések utcáin tovább folytatódtak a rendőrség és a demonstrálók összecsapásai. Az ellenzéki republikánus párt ifjúsági szervezetének egyik aktivistája, egy 22 éves férfi megsebesült egy lövöldözésben, és a kórházban belehalt sérüléseibe. Ő a megmozdulások második halálos áldozata: egy 20 éves fiú akkor vesztette életét, amikor egy autós belehajtott a tüntető tömegbe. A hatóságok 1700 embert tartóztattak le 67 kisebb nagyobb városban, többségüket már szabadon is engedték.
Szakszervezeti támogatás
Fordulatot jelent a múlt hét közepén kezdődött tüntetéssorozatban, hogy a baloldali Kesk szakszervezeti szövetség a demonstrálók mellé állt. A 240 ezer tagok képviselő szervezet kétnapos sztrájkot hirdetett mára és holnapra. A munkabeszüntetés a közigazgatás egy részét érinti, iskolákat és egyetemeket béníthat meg. A tizenegy tagszervezetet képviselő Kesk közleménye szerint a kormány terrort alkalmaz a békés demonstrálók ellen, veszélyezteti az emberek biztonságát és aláássa a demokráciát.
Ez nem török tavasz(?)
A marokkói látogatáson lévő Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök kitart amellett, hogy nincs szó az észak-afrikai országokban két éve lezajlott forradalmakhoz hasonló török tavaszról, csak az ellenzék lázítja fel a jó szándékú, békés polgárok egy részét. Abdullah Gul államfő azonban sokkal visszafogottabb hangot üt meg: a szabad véleményalkotásra hívja fel a figyelmet, természetesnek minősítve az álláspontok ütközését.
A két vezető korábban szövetséges volt, ám az utóbbi időben egyre távolabb kerülnek egymástól. A jelenlegi alkotmány szerint az államfőnek alapvetően ceremoniális jogosítványai vannak, ám Erdogan, aki miniszterelnökként harmadik, egyben a törvény szerint utolsó kormányfői periódusát tölti, szeretne amerikai mintájú prezidenciális rendszert bevezetni. Ebben persze elemzők szerint ő akar az államfő lenni, akinek a kezében van a végrehajtó hatalom. Gul a jelenlegi rendszer megtartása mellett maradna posztján. Ellentétük a elnökválasztások közeledtével erősödik.
