Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A balti államok hét éve készülnek arra, hogy közös nukleáris erőművet építenek Litvánia területén, de az észt energetikai vállalat, az Eesti Energia projektmenedzsere, Andres Tropp szerint a legújabb elemzések azt mutatják, hogy a projektnek nincs realitása. Biztosak benne, hogy a tervet fel kell adni − írta a Baltic Business News. Az észt gazdasági minisztérium mostanáig támogatta az erőmű megépítését, ám partnereinek ennek ellenére lehettek gyanúi, miután a Verslo Zinios litván üzleti lap korábban arról cikkezett, hogy ha az észtek kilépnének a konzorciumból, a lengyelek foglalhatnák el a helyüket. A litván politikusok igyekeznek meggyőzni Varsót, hogy térjen vissza − Lengyelország, miután nem tudtak megállapodni az erőmű áramának jövőbeni elosztásáról, évekkel ezelőtt kivált a projektből.
A tervezett erőmű helyszínéül Ignalina, az EU követelésére 2009-ben bezárt atomerőmű helyszíne szolgálna. A lengyelek korai kiválása után tavaly sikerült elfogadni egy közös stratégiai tervet, amely szerint a vállalkozásból 38 százalékot vállalna Litvánia, 22 százalékot Észtország és 20 százalékot Lettország, a maradék 20 százalék pedig a kivitelezőre, a japán−amerikai Hitachi stratégiai befektetőre jutna. Legkorábban 2015-ben kezdtek volna hozzá az építéshez.
Lengyelország a kiválás óta saját területén szándékozik nukleáris erőművet építeni, azonban ennek népszerűsége is évről évre zuhan. Ezért elméletileg nem kizárható, hogy visszatérnek a közös baltikumi projekthez, annak ellenére, hogy ez szögesen ellentétes lenne a varsói kormány energetikai programjával. További bizonytalansági tényező, hogy a nukleáris fejlesztést szorgalmazó jobbközép kormány megbukott Litvániában, és mint a news2biz Lithuania írta, az új, baloldali kormány még nem döntötte el, hogy támogatja-e az 5−7 milliárd eurós beruházást. Az energiaügyi miniszter által vezetett munkacsoport ugyan nem foglalt állást a projekt leállítása mellett, de a támogatás feltételéül szabta, hogy széles körű, többpárti megállapodást kössenek az erőmű építéséről, illetve hogy a regionális partnerek megerősítsék részvételi szándékukat. A tavaly év végén hivatalba lépett kormány miniszterelnöke, Algirdas Butkevicius első intézkedései egyikeként felfüggesztette a terv végrehajtását, majd idén áprilisban újraindította azt, azzal a feltétellel, hogy csökkenteni kell a költségeit − írta a Business New Europe.
