Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Oroszországban, amely hamarosan Európa legnagyobb autópiaca lehet, a kormány minden eszközzel a hazai gyártást, a technológia importját támogatja − írta az rbth.ru. A tavalyi év az orosz piac talpra állását hozta a 2008-as válságból: 2,93 millió autót adtak el, 12 százalékkal többet a 2011-esnél, miközben az Európai Unióban 17 év óta a legalacsonyabb szintre csökkent a forgalom, 8,2 százalékkal elmaradva az előző évitől.
Ironikus, de az orosz autóeladások növekedését éppen az okozta, ami Nyugaton a zuhanást − az olajárak emelkedése. Oroszország ugyanis a világ második legnagyobb olajexportőre, és polgárainak nominálbére az elmúlt tíz év alatt 16-szorosára emelkedett, tavaly havi 800 dollárt ért el. Ez a kedvező hitelfeltételekkel együtt ugrásszerűen növelte a lakossági fogyasztást, és az országot a kontinens vezető piacává tette számos területen.
A tavalyi WTO-csatlakozást megelőzően a gazdaságpolitika 30 százalékos importvámmal védte a hazai autóipart, illetve annak fejlesztése érdekében alacsony vámmal jutalmazta az alkatrészek és részegységek behozatalát, bátorítva a gyártás Oroszországba hozatalát. A lehetőséggel elsőként a Ford élt, amely 2002-ben nyitotta meg 150 millió dolláros gyárát Szentpétervár mellett, azt követte a Renault (2005), a Volkswagen (2007), a Toyota (2007), a GM (2008), a Peugeot/Citroën/Mitsubishi (2010) és a Hyundai (2011).
A helyben összeszerelt autók száma a 2007-es 290 ezerről 2012-ben 1,22 millióra emelkedett, miközben az importáltaké 750 ezerről 970 ezerre nőtt − vagyis hatott a gazdaságpolitika. A legnépszerűbb modellek tavaly a Hyundai Solaris (110 776), a Ford Focus (92 219) és a Kia New Rio (84 730) voltak. Ugyanakkor a rosszabb minőségűnek tartott orosz modellek egyre inkább lemaradtak a versenyben, saját márkás autóik eladása a csúcsot jelentő 2002-es 920 ezerről tavalyra 580 ezerre apadt. Alacsonyabb áraik azonban még mindig elegendő vonzerőt gyakorolnak ahhoz, hogy a Lada három modellje legyen a legkeresettebb a piacon, ezek a Priora (125 951), a Granta (121 151) és a Kalina (119 890). Számos orosz vállalat kötött termelésmegosztási megállapodást külföldi cégekkel, így jött létre a Ford-Sollers és a Renault-Nissan-VAZ, amely a Lada Granta szedánt elkezdi exportálni is, többek között Franciaországba és Szlovéniába.
A kormány politikája továbbra is ösztönzi a helyi gyártást, a technológia importját az autók helyett. A 2011-ben a Renault-Nissannal, a GM-mel, a Forddal és a Volkswagennel kötött szerződések évi 300 ezer autó gyártását célozták, amelyekben a helyben gyártott elemek aránya el kell érje a 60 százalékot. Emellett a külföldi márkák 30 százalékába orosz készítésű motor és sebességváltó kell kerüljön. Ennek fejében a vállalatok 2018. július 1-jéig vámmentesen importálhatnak alkatrészeket és részegységeket.
Bár a forgalom stabilizálódását várják a közeljövőben, a növekedést bizonyossá teszi a piac alacsony telítettsége (1000 főre 250 autó jut, szemben az európai 500-zal és az amerikai 750-nel), a jelenleg magas hitelkamatok (15-17 százalék) és biztosítási díjak (az autó árának évi 5-10 százaléka, ami az európai átlag kétszerese) csökkenése. A moszkvai ipari és kereskedelmi minisztérium prognózisa szerint 2020-ra az eladott autók száma évi 4,17 milliót ér el, amiből 3,75 millió hazai gyártmány lesz.
