Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vezető varsói napilap, a Gazeta Wyborcza szerint teljes csőd a cseh nyugdíjreform, mert a biztosítás második oszlopát jelentő magánnyugdíjpénztárakba csak 22 ezren léptek be. A csehek voltak az utolsók Közép-Európában, akik megtartották a tisztán állami nyugdíjrendszert, annak ellenére, hogy a szakértők évek óta hangoztatják, lehetetlen lesz fenntartani a nyugdíjak jelenlegi szintjét a mostani minimális népességgyarapodás mellett. Ez azt jelenti, hogy évről évre egyre nagyobb összegekkel lesz kénytelen támogatni az állam a költségvetésből az nyugdíjbiztosítást, s a büdzsé összeomolhat ennek terhe alatt. Amikor Necas kormánykoalíciója 2010-ben hatalomra jutott, egyik legfontosabb feladatának a nyugdíjreform végrehajtását minősítette − annak ellenére, hogy az alkalmazottak mintegy 70 százaléka az 1994 óta működő nyugdíj-takarékpénztárakban önkéntes alapon gyűjtögette pénzét idős korára.
A kormány tervét végül 2011-ben sikerült átvinni a parlamenten. A törvény értelmében a második oszlophoz való csatlakozás önkéntes, a 35. életévüket betöltött személyek léphetnek be, és bruttó fizetésük 2 százalékát teszik be, amit az állam a munkaadó által fizetett kötelező nyugdíj-hozzájárulás 3 százalékával egészít ki. A költségvetés bevételkiesését az állam az általános fogyasztási adó emelésével pótolja. A majdani nyugdíj kétharmadát az állam, egyharmadát a magánnyugdíj-pénztár fizeti.
A második oszlophoz való csatlakozás örök időre szól, kilépni nem lehet, a befizetett pénzt egyben nem, csak havi részletekben kaphatja meg a nyugdíjjogosult. Ráadásul bevezetésére éppen akkor került sor, amikor a térség országai elkezdték lebontani a második oszlopot − vagy teljesen, mint a magyarok, vagy részlegesen, mint a balti országok, Szlovákia és Lengyelország. További problémákat okozott, hogy a cseh pártoknak nem sikerült konszenzusra jutniuk a reform ügyében. Václav Klaus államfő megvétózta a törvényt, és azt csak nagy nehézségek árán sikerült semlegesíteniük a kormánypártoknak a parlamentben. Nemcsak az államfő jobbközép pártja ellenezte a reformot, hanem a szociáldemokraták is, akik szerint az új rendszer sokkal nagyobb anyagi terhet ró az ország gazdaságára. Véleményük szerint Szlovákia példája is őket igazolja, ahol a nyolc éve működő rendszer nem hozta meg a várt eredményeket, a magánnyugdíjpénztárak nyeresége még az inflációval sem tud lépést tartani − legalábbis ezt állította Robert Fico miniszterelnök.
Ennek ellenére a prágai kormány kitart, személyes példával járva elöl és ijesztő statisztikai adatokkal illusztrálva, hogy fog zuhanni a következő években az állami nyugdíj értéke. Nem adják fel a nyugdíjalapok sem, bár már csak azt remélik, hogy végül legalább 200 ezren fognak belépni − ami a potenciális ügyfelek mindössze 4 százalékát jelenti.
