Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elektronikus fizetési rendszerek terjedésében érdekelt Visa Europe nemzetközi felmérése szerint az európai feketepiac forgalma évente mintegy 2,1 ezer milliárd euró, amit a készpénz alapú kereskedelem segít elő. Ennek meghatározó szerepét mutatja, hogy azokban az országokban a legalacsonyabb, ahol az elektronikus rendszerek használata a legelterjedtebb. Így Svájcban, Ausztriában, Hollandiában és Nagy-Britanniában a GDP 8−10 százalékát éri el, az európai átlag 18,5 százalékkal szemben, míg Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Litvániában és Észtországban megközelíti a 30 százalékot. A Visa állítja, hogy az elektronikus fizetési rendszerek szélesebb körű használatával mintegy 200 milliárd euróval, 10 százalékkal csökkenne az árnyékgazdaság.
A negatív listát Bulgária vezeti 31 százalékkal, Románia többekkel holtversenyben 28 százalékon áll. És ez jó hír. A román árnyékgazdaság ugyanis a Balkans.com jelentése szerint visszaszorulóban van − értéke 40 milliárd euró, ami 3,5 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban volt. Egy évtized alatt az elektronikus fizetési rendszerek terjedésének, a válságnak és az EU-ba való belépés előkészületeinek köszönhetően 15 százalékot zuhant. Ugyanakkor az ország még messze elmarad az európai átlag évi fejenkénti 180 elektronikus tranzakciótól a maga 16 tranzakciójával.
Romániával ellentétben Csehországban nőtt az árnyékgazdaság, két év alatt 100 milliárd koronával, de így is alacsonyabb az európai átlagnál a GDP 16 százalékával − de kétszerese a szomszédos Ausztriáénak. A növekedést elsősorban a válságnak, a cseh történelem leghosszabb recessziójának tulajdonítják. Ez ugyanis táptalaja a fekete munkavállalásnak, illetve alkalmazásnak, ami az árnyékgazdaság kétharmadát adja, egyharmad pedig a számla nélküli készpénzes vásárlásokból származik − mondta Marcel Gajdos, a Visa cseh-szlovák regionális menedzsere a CTK hírügynökségnek.
