Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nyugtalanító eredményeket közölt idei első negyedévéről az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton SA: a világ legnagyobb luxusipari csoportja ugyan 7 százalékos árbevétel-emelkedésről tudott beszámolni (új akvizíciók és árfolyamhatások nélkül) − megközelítve a 7 milliárd eurót −, ez azonban jócskán elmarad az egy évvel korábbi 14 százalékos gyarapodástól. A negyedévet a több mint hatvan brand fölött rendelkező francia csoport kiskereskedelmi egységei, a kozmetikai cikkeket árusító Sephora és a repülőtéri vámmentes üzleteket működtető DFS mentették meg, 17 százalékos, nagyrészt az ázsiai turistáknak köszönhető forgalombővüléssel.
Az LVMH profitjának mintegy 60 százalékát hozó divat- és bőrárurészleg − benne a Louis Vuittonnal − viszont csak 3 százalékkal tudta növelni árbevételét. Ez a leglassúbb tempó 2009 óta, amikor a 2008-as pénzügyi összeomlás határozta meg a luxuscikkek kereskedelmét − az egy éven belül nyitott üzletek nélkül ráadásul csak 0,4 százalékkal erősödött ez a divízió. A következő időszakot is ez a trend határozhatja meg: a csoport már a tavalyi eredmények februári ismertetésekor közölte, hogy visszafogja zászlóshajója terjeszkedését, megőrizendő a brand exkluzivitását.
A Louis Vuitton túlságosan is elterjedt − figyelmeztettek jó ideje ágazati elemzők −, lassan már \"mindenkinek\" van ilyen táskája vagy egyéb holmija. A kevesebb helyen beszerezhető luxusmárkákat − mint a függetlenségét megőrző francia Hermes vagy a konkurens Kering-csoporthoz tartozó olasz Bottega Veneta − inkább választják azok a gazdag vevők, akik már egy ideje megvették életük első több ezer eurós táskáját. Nem véletlen, hogy ezek a márkák jobban tartották magukat tavaly, amikor a kínai luxusfogyasztás is mérséklődött.
