Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kormánynyilatkozatban hozták nyilvánosságra a Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által aláírt rendeletet arról, hogy milyen eredményeket kell elérniük az orosz sportolóknak a 2018-as téli és a 2020-as nyári olimpián. A 2010-es vancouveri téli olimpiával szemben, ahol az orosz csapat tagjainak 12 százaléka szerzett érmet, a dél-koreain ezt 27,1 százalékra kell emelni. A nyári olimpiával kapcsolatos elvárás szerényebb: a londoni 29,6 után a 2020-as megmérettetésen ezt csak 31,1 százalékra kell feltornászniuk.
Vlagyimir Putyin elnök sportember volta politikai rangra emelte a testkultúrát és a sportokat Oroszországban, ami nemritkán irreális elvárásokhoz vezet. A kormányrendelet ezért még igencsak visszafogottnak mondható ahhoz képest, hogy januárban Alekszandr Zsukov, az orosz olimpiai bizottság elnöke még az éremtáblázat első helyét célozta meg a jövő évi, Szocsiban sorra kerülő téli olimpián, 15 aranyérmet várva a hazai versenyzőktől. Vitalij Mutko sportügyi miniszter a hét végén ezzel szemben már úgy nyilatkozott, hogy nagyszerű volna az éremtáblázat harmadik helye is.
A minden eddiginél drágább 2014-es téli olimpia, amelynek költsége meghaladja a 30 milliárd dollárt, valószínűleg a világ legnagyobb presztízsberuházása, olyan befektetés, ami sosem fog megtérülni − még az oroszok számára magas jegyárak sem segítenek ebben. A belépők eladását pont egy évvel az esemény megnyitása előtt, február 7-én kezdték meg, és az első sorozat néhány óra, a jéghokidöntőre szóló percek alatt elkelt. A legolcsóbb jegyek a legkisebb érdeklődéssel várt sportversenyekre 500 rubelbe (17 dollár) kerülnek, az ünnepélyes megnyitóért és a legizgalmasabb eseményekért azonban már 50 000 rubelt (1700 dollár) kell fizetni. A szervezők azonban azt állítják, hogy a jegyek 97 százaléka kevesebb mint 7000 rubelért (227 dollár) lesz megvehető, ez is jóval több azonban a mintegy 5000 rubeles havi átlagkeresetnél.
