Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Óriási károkat okoz a balkáni országoknak az a már hagyománynak számító gyakorlat, hogy a vállalatok nem fizetik ki villanyszámlájukat, miközben a lakosság szorgalmasan lopja az áramot. A hazaiak külföldi anyavállalatai miatt már nemzetközi szintre emelkedő, a külföldi beruházásokat elriasztó helyzetben az érintett kormányok végre úgy döntöttek, hogy hadat üzennek ennek a gyakorlatnak − bár egyelőre nem sok sikerrel.
A szerb állami áramszolgáltató (EPS) úgy döntött, hogy fizetési amnesztiát hirdet, de akik nem élnek a lehetőséggel, azoknál kikapcsolja az áramot. Az \"amnesztia\" azt jelenti, hogy azok az adósok, akik március 31-ig aláírták a szerződést tartozásuk átütemezéséről, április 25-ig részletekben, kamat és büntetés nélkül fizethetnek. A kezdeményezés annyira sikertelennek bizonyult, hogy a határidőket meghosszabbították, március végéig ugyanis a mintegy félmillió adósnak csupán 15 százaléka írta alá a megállapodást − közölte a Balkan Insight. Egyedül Belgrádban 69 ezer lakos és 7000 vállalat tartozik az EPS-nek, közülük csak 11 ezer háztartás és 1500 cég jelentkezett átütemezést kérve, annak ellenére, hogy a cég figyelmeztette adósait: tartozásuk nagyságára való tekintet nélkül kikapcsolják a szolgáltatást azoknál, akik nem fizetnek. A teljes lakossági és vállalati tartozás mára megközelíti az 1 milliárd eurót. Az EPS abban bízott, hogy a felkínált kedvező feltételeknek köszönhetően ebből 330 millió eurót be tud szedni, de az akció eddig csupán 19 millió euró bevételt hozott.
Hogy az áramlopásnak hányféle változata létezik, jól példázza a boszniai szerb köztársaságban végrehajtott rendőri akció, amelynek során Banja Lukában az Elektrokrajina áramszolgáltató 20 alkalmazottját tartóztatták le. A vád az ellenük, hogy havi rendszeres juttatásért és ajándékokért cserébe együttműködtek étterem- és kávéház-tulajdonosokkal olyan készülékek felszerelésében, amelyeknek köszönhetően villanyóráik a tényleges fogyasztásnál akár 70 százalékkal kevesebbet jeleztek. A Southeast European Times (SETimes) szerint jelentősen szigorítani tervezik az áramlopásért kiszabható büntetést, amelyet súlyos bűncselekménynek minősítenek. Az Elektrokrajina igazgatója, Seka Kuzmanovic elmondta, hogy a vállalat a lopások miatt bevételének 9 százalékát veszti el, ami ellen fokozott ellenőrzésekkel veszik fel a harcot. Tavaly több mint 112 ezer ellenőrzést hajtottak végre és 1072 esetet lepleztek le.
Bosznia-Hercegovinában állítólag jobb a helyzet, ahol az Elektroprivreda BiH szerint a régióban a legalacsonyabb az áramlopások miatti veszteség. E büszkeség jogossága mégis kétségbe vonható, ugyanis ugyanúgy 9 százalékos a bevételkiesésük, mint a szerbiai áramszolgáltatónak.
A montenegrói Elektroprivreda Crne Gore több szerelőjét most rúgta ki, mert felhatalmazás nélkül visszakötöttek a hálózatra fogyasztókat, akiket nem fizetés miatt megfosztottak a szolgáltatástól. Emellett egyedül a podgoricai körzetben tavaly 1100 áramtolvaj ellen tettek feljelentést. Koszovóban a teljes árammennyiség közel 20 százalékát lopták el tavaly. Az EVN Macedonia vesztesége évi 14 millió euró. Az osztrák tulajdonban levő cég, amikor az áramlopások aránya már elérte a 60 százalékot, leállította a szolgáltatást, mire a többségében albánok lakta Velesta városában megrohanták irodaházát és annak felgyújtásával fenyegetve érték el, hogy a vállalat meghátráljon. (Hasonló jelenetek színhelye volt néhány hete Bulgária, ahol a több százezres tüntetések a külföldi áramszolgáltatók ellen végül a kormány bukásához vezettek.) A helyzet javulását várják attól, hogy az áramlopást Macedóniában már 5000−25 000 eurós bírsággal, sőt börtönnel büntetik.
Az Albániából elűzött CEZ cseh áramszolgáltató szóvivője szerint az országban a lopások mértéke a csekélyebb fogyasztású hónapokban a kimenő áram mennyiségének mintegy 15, a csúcsidőszakokban 30 százalékát tette ki.
