Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyihoz képest 7,5 százalékkal nőtt az ipari termelés Szerbiában, amit helyi szakértők a gazdasági fellendülés megindulása jelének tartanak. A belgrádi rádió szerint ha ez a tendencia folytatódik és a gazdasági növekedés eléri a tervezett 2 százalékot, sikerülhet megfelelni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való új hitelszerződés megkötése egyik feltételének. Május 8-a után, a Valutaalap várható belgrádi látogatása során derül majd ki, lehetőség van-e arra, hogy Szerbia újabb szerződést kössön az IMF-fel. Biljana Blanusa elemzésében emlékeztetett, hogy a Valutaalap küldöttsége 2012-es belgrádi látogatásakor követelményeket támasztott az idén tavaszra tervezett tárgyalások folytatásához. A legfontosabb a költségvetési hiány csökkentése, az államadósság leszorítása középtávú tervének elkészítése és az állami szektor reformja. Különös figyelmet szenteltek az állami vállalatoknak, amelyeket az IMF szerint privatizálni kell, ahelyett, hogy állami költségvetésből finanszíroznák őket. Ezt indokolja, hogy az elmúlt tíz évben az állami költségvetésből különböző támogatásokra négy és fél milliárd euró folyt el látható eredmények nélkül.
Bogdan Lissovolik, a Valutaalap állandó belgrádi küldöttségének vezetője a közelmúltban kijelentette, hogy a szerb gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás továbbra is a nagy költségvetési hiány, a nagy államadósság és az infláció, valamint a gyenge gazdasági növekedés. A május eleji tárgyalások fő témáját szerinte a fiskális politikának, valamint a gazdasági növekedés előfeltételét képező strukturális reformok kérdésének kellene képeznie. Aggasztónak minősítette, hogy megfelelő intézkedések hiányában a költségvetési hiány meg fogja haladni a GDP 3,6 százalékára tervezett szintet. A szükséges strukturális reformok között az első helyen a nyugdíjrendszer megújítása áll, ezt követi a munkaerő-piaci reform és az állami vállalatok átalakítása. Különösen fontos az üzleti környezet javítása, ami lehetővé teszi a gazdasági növekedést és az export növelését is.
Emiatt biztatóak az idei első két hónapban elért ipari termelésnövekedésről szóló adatok, mivel arra utalhatnak, hogy a szerb gazdaság a talpra állás útján van. A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy még mindig túl korai lenne előrejelzésekbe bocsátkozni, mert az összehasonlítási alap igen alacsony, hiszen a szerbiai gazdaság a tavalyi, kivételesen hideg tél miatt csaknem megbénult. Emellett a legnagyobb növekedést az autóipar, a gyógyszeripar és a kőolajipar érte el, a többi ágazat azonban stagnált, vagyis nem lehet számítani a foglalkoztatás bővülésére, amihez évi 4-5 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség.
