Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nemcsak a bankok, hanem az alapkezelők is megszenvedhetik a pénzügyi szektorban elérhető javadalmazások korlátozását, bár az utóbbiakra mintha kevesebb figyelem irányult volna eddig. Az Európai Parlament (EP) gazdasági és monetáris bizottsága a múlt héten hagyta jóvá − lényegében változatlanul − az Európai Bizottság javaslatát a bónuszok megkurtítására (Napi Gazdaság, 2013. március 22.): a Basel III. előírásaival összhangban levő elképzelések azt a célt szolgálják, hogy ne fordulhasson elő a 2008−2009-eshez hasonló válság. A pénzügyi szektor megrendüléséhez is vezető krízis egyik okaként az alkalmazottak mohóságát szokták felhozni − a mohóságra viszont a szabados bónuszrendszeren belül elérhető jövedelem is ösztökélte őket. A banki alkalmazottak pluszjuttatásainak megregulázásáról sok szó esett már − alapból nem kaphatnak az éves fizetésüknél nagyobb bónuszt, illetve a részvényesek jóváhagyásával is csak a dupláját −, de arról kevesebb, hogy ez vonatkozik az alapkezelőknél dolgozókra is.
Márpedig a készülő csomag érinti az uniós szabályozás hatálya alá eső nyilvánosan forgalmazott nyílt végű befektetési alapokat (UCITS), beleértve azokat, amelyek Európán kívüli tevékenységet is végeznek, netán kapcsolódnak az USA nagy hedge fundjaihoz is. Az érintett alapok összesen mintegy 5 ezer milliárd euró értékű vagyont kezelnek, a hedge fundok pedig mintegy 2,3 ezer milliárdot − számítások szerint ez utóbbinak mintegy 5 százaléka lehet érintett az UCITS alapokban. Ha a végső szabályozás is olyan lesz, mint amit az EP bizottsága már elfogadott, akkor alapjaiban fog megváltozni az alapkezelők javadalmazásának módja − figyelmeztettek piaci szereplők. A korlátozást ebben a formában hevesen ellenző brit pénzügyminiszter, George Osborne kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy ezzel csak feljebb nyomják az alapfizetéseket, illetve versenyhátrányba szorítják az európai pénzügyi szektort az ázsiaival és az egyesült államokbelivel szemben. Ezt mondják az ágazati lobbik is: az alapkezelők magasabb fix fizetéseket fognak kiharcolni vagy kivonják tevékenységüket Európából, vagy legalábbis korlátozzák az ott elérhető termékeik számát − azaz lényegében az európai befektetési lehetőségeket. Becslések szerint az alapkezelők szenior menedzsereinek mintegy kétharmadát érinthetik a bónuszkorlátozások. Az évek alatt kiépült javadalmazási rendszer a bónuszokon alapult − hívta fel a figyelmet a Deloitte illetékes vezetője −, ez lehetővé tette a társaságoknak költségeik menedzselését: jobb időkben jobban fizettek, rosszabbakban rosszabbul.
Az egész korlátozási tervet még el kell fogadnia az EP plenáris ülésének − vélhetően áprilisban −, utána következnek a tagállami jóváhagyások. Egyesek szerint van még esély arra, hogy legalább az alapkezelőket illetően enyhüljön a szigor, mert a döntéshozók sokkal inkább a bankok ügyét tartják politikai kérdésnek. Az alapkezelőket illetően az EP is megosztottabb − mondta a Bloombergnek Irving Henry, a londoni Investment Management Association szakértője −, de szükségük van arra, hogy legalább a bankszektor fölött győzelmet arathassanak, mielőtt máshol engednének.
