A tavalyi negyedik negyedévben 2,3 százalékkal csökkent az előző évihez képest a bruttó hazai termék Horvátországban. Ez már az ötödik recessziós évnegyed. Míg 2011-ben stagnált a gazdaság, tavaly 2 százalékkal csökkent. A július 1-jével az Európai Unió tagjává váló ország ipari termelése januárban éves összevetésben 3,4, a kiskereskedelmi forgalom 5,3 százalékkal szűkült. Ezzel az előző évi folyamat folytatódott, amikor az utolsó negyedévben a lakossági fogyasztás 4,2, a kormány beszerzései 2, az állótőke-beruházások 4,9 százalékkal csökkentek − emlékeztetett a Bloomberg. Ennek megfelelően mérséklődik a kincstári optimizmus is: február végén az erre az évre korábban prognosztizált 1,8 százalékos GDP-növekedést 0,7 százalékra mérsékelték − bár az elemzők szerint ez is túlságosan optimistának bizonyulhat. A Nemzetközi Valutaalap stagnálásra, az Európai Bizottság 0,4 százalékos visszaesésre számít.
A vártnál ugyan jobb, de továbbra is kedvezőtlen a kiskereskedelmi adat − amely a lakossági fogyasztás 11 hónapja tartó folyamatos visszaesését jelzi − az elemzők szerint a növekvő munkanélküliséggel, az elkölthető jövedelmek megcsappanásával és a fogyasztók pesszimizmusával magyarázható − írta a Hina hírügynökség.
A bruttó átlagos órabér Horvátországban 6 euró, az uniós átlag negyede, és a Croatia Weekly szerint fele a magyarnak, a lengyelnek, a csehnek és a szlováknak. A szakmunkások átlagkeresete havi 800 euró, a diplomásoké 1100 euró. A GfK kutatóintézet kérdéseire válaszolva a megkérdezettek 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a legalapvetőbb szükségletei kielégítéséhez sem rendelkezik elég pénzzel. A kormány ugyanakkor azt tervezi, hogy 3 százalékkal csökkenti a közalkalmazotti fizetéseket a költségvetési egyenleg javítása érdekében. A munkanélküliség szintje évtizedes csúcsot ért el, 21,9 százalékra emelkedett, az állástalanok száma elérte a 372 ezret, egyedül januárban 13,8 ezerrel nőtt. A válság 2008-as kezdete óta több mint 150 ezer munkahely szűnt meg Horvátországban.
