Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem sikerült felpuhítaniuk a briteknek a bankári bónuszok korlátozására vonatkozó uniós terveket: az Európai Parlament (EP) lényegében változatlan formában hagyhatja jóvá az Európai Bizottság javaslatát (Napi Gazdaság, 2013. március 1.). A soros elnökként a tagországok nevében egyeztető Írország és az EP gazdasági és monetáris bizottsága szerdán állapodott meg annak a CRD IV. fedőnevű reformcsomagnak a részleteiről, amely összhangba hozza az Európai Unió (EU) előírásait a globális pénzügyi szektor újraszabályozását szolgáló Basel III.-mal. Ennek értelmében az unió országainak bankjai 2015-től alapból nem fizethetnek alkalmazottaiknak az éves fix fizetésüket meghaladó bónuszt (a jogszabály 2014 elején lép életbe, de a 2013-ra vonatkozó juttatásokat jövőre még a régi szisztéma szerint kapják az érintettek). Ha a részvényesek jóváhagyják, akkor is csak a fizetés duplája lehet a maximum egyszeri kifizetés esetén, ezenfelül még egynegyedével növelhető az összeg, ha öt év alatt utalják át az arra érdemeseknek, figyelembe véve az ezzel járó inflációs és egyéb kockázatokat is. (Ezek megítéléséhez az Európai Bankhatóság ad majd útmutatást, de válság esetén biztosan fel lehet függeszteni az utalásokat.) A bónuszkorlátozásokat az uniós bankok tengerentúli leányvállalatainál, illetve a nem uniós bankok EU-n belüli érdekeltségeinél is életbe kell léptetni.
Az EU legátfogóbb és legszélesebb körű banki szabályozása már készen áll a végső szavazásra − idézte az EP főtárgyalóját, Othmar Karast a dpa hírügynökség. A megállapodást még jóvá kell hagyniuk a tagállami parlamenteknek és az EP plenáris ülésének, utóbbi áprilisban várható. A parlament ellenállt a brit kormány nyomásának és nem engedett több változást a bónuszokban − emelte ki a szocialisták tárgyalócsoportját vezető Udo Bullmann. A brit pénzügyminiszter, George Osborne már első bejelentésük alkalmával ellenezte a korlátozásokat: szerinte ezek egyrészt feljebb nyomják majd a fix fizetéseket, másrészt versenyhátrányt jelentenek országának, különösen Londonnak mint globális pénzügyi központnak. Osborne szerdán, a jövő évi költségvetés beterjesztésekor is visszatért a kérdésre − idézte a Bloomberg −, figyelmeztetve, hogy a pénzügyi szektort érintő szigorítások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy országa öt éven belül harmadszor is recesszióba süllyedjen.
