A tuberkulózis robbanásszerűen terjed a kelet-közép-európai régióban - írja az EUobserver. A folyamat a Szovjetunió felbomlásával kezdődött, aminek következtében összeomlottak az egészségügyi ellátó rendszerek. Nem volt, aki szigorúan kézben tartsa a betegek gyógyszerszedését, az ellenőrizetlen patikák a drága gyógyszereket recept nélkül és kétes hatású kombinációkban adták el a pácienseknek. Márpedig ezek kulcsfontosságúak a tbc kezelésében, amely normális esetekben jól gyógyítható − kezelés nélkül azonban a betegek mintegy fele belehal ebbe a betegségbe. A gyógyu-lás egyik alapfeltétele azonban az, hogy a beteg fél évig szedje gyógyszereit.
Jelentős részük viszont ezt abbahagyta, amint jobban érezte magát, így a túlélő baktériumok egy a gyógyszernek ellenálló törzsét hoztak létre. E tényezők a kilencvenes évek végén a járvány küszöbére juttatták a balti államokat, azonban ezek a veszélyt felismerve radikális lépésekkel és külföldi szakértők segítségével azóta visszafordították a folyamatot. Az antibiotikumok helytelen használata oda vezetett, hogy egyes fertőzések már a kórházi kezelésben használt legerősebb gyógyszerekkel szemben is rezisztensek. Természetesen már rég megdőlt az az általános tévhit, hogy a tbc a szegények betegsége − a betegség a levegővel terjed, és a megfertőződéshez elég egy rosszul szellőző helyiségben együtt tartózkodni egy tüdőbeteggel. A veszélyhelyzetet növeli, hogy egyetlen kezeletlen tébécés évente 15 embert képes megfertőzni.
Az Európai Unióban a betegek számát tekintve Románia vezet, az uniós betegek közel fele román. Ami ennél is ijesztőbb, hogy évente 1000-1200 rezisztens beteget diagnosztizálnak, márpedig ezeknél még intenzív kezelés mellett is 20 százaléknál kevesebbnek van esélye az életben maradásra. Súlyosbítja a problémát, hogy gyakran nincs elég pénz a kezelésekhez. A közönséges tüdőbaj kezelési költsége havi 50-60 dollár, ez az összeg azonban a többszörösen ellenálló törzsek (MDR-TB) esetében 7000 dollárra emelkedik, az ennél is rezisztensebbeknél akár havi 20 ezer dollár is lehet.
A betegséget a térség Nyugat-Európába is exportálja, elsősorban a bevándorlókkal, főleg Romániából és a volt Szovjetunióból, elsősorban Csecsenföldről. A Lengyelországgal határos Belaruszban a legmagasabb a multirezisztens esetek aránya a világon, ott csaknem minden második tébécést ez a virulens törzs fertőzte meg.
