Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az, hogy az albán kormány megfosztotta működési engedélyétől a cseh CEZ-t, a térség legnagyobb tőzsdén jegyzett áramszolgáltatóját, mintegy 200 millió eurós veszteséggel fenyegeti a vállalatot. Ennél azonban sokkal nagyobb csapást jelenthet, ha visszavonják bulgáriai leányvállalatának engedélyét is, amely tavaly bevételének mintegy 10 százalékát adta. A helyzet ugyan zavaros, de az elsősorban ellene irányuló több tízezres tömegtüntetések, amelyek a szófiai kormány bukásához vezettek, valószínűtlenné teszik, hogy meg tud maradni ezen a piacon.
Elmúltak azok a napok, amikor a 2000-es évek közepétől Kelet- és Közép-Európában sorra vásárolta fel a helyi áramszolgáltatókat a CEZ. Ezzel a Standard & Poor\'s elemzése szerint \"növelve kitettségét a magasabb kockázatú európai piacoknak\", ahelyett hogy a hazaira fokuszált volna, tartózkodva az alkalomszerű akvizícióktól. Vagyis a keleti terjeszkedési vállalati stratégia nem tudott ellenállni a csábításnak, hogy lehetősége nyílt olcsón megszerezni a rossz helyzetben és állapotban levő keleti áramszolgáltatókat, és nem vette figyelembe az ezekben az országokban rá váró speciális veszélyeket. Így − természetesen országonként változó mértékben − a politika közvetlen hatását, azt a Nyugaton példátlan gyakorlatot, hogy nagy állami cégek sem fizetik ki a számláikat, vagy a nemzeti sportként űzött áramlopást a Balkánon − írta a The Prague Post.
Külföldi beruházásainak értéke 2005-től elérte a 72 milliárd koronát, teljes befektetéseinek 20 százalékát. Romániában többségi részesedést szerzett egy áramszolgáltatóban, Bulgáriában háromban, amelyeket később egyesített, a következő évben több lengyelben vásárolt többségi pakettet, 2008-ban Törökországban hozott létre egy vegyesvállalatot, 2009-ben pedig megvette az albán áramcéget.
A többségi állami tulajdonban levő CEZ különböző mértékű érdekeltségekkel rendelkezik Albániában, Bulgáriában, Magyarországon, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Törökországban, és kisebb részesedésekkel Bosznia-Hercegovinában, Cipruson és Szerbiában. Az elemzők szerint ez a túlterjeszkedés veszélybe sodorta a vállalatot, amely túlságosan optimista volt a válság előtti években. A keserű tapasztalatok és a krízis azonban ismét a hazai piac felé fordította, annál is inkább, mert a két atomreaktor tervezett csehországi építése anyagilag is nagyobb távlatokat nyitott a külföldi felvásárlásoknál. A temelíni atomerőmű bővítése elsőrendű céljává vált, amelynek érdekében több, korábban tervezett vállalatfelvásárlásról és hagyományos erőműépítésről lemondott. Külföldön inkább az alternatív energiaforrások felé fordult, Lengyelországban és Romániában a szélerőművekhez − ez utóbbiban Európa legnagyobb, 240 turbinával rendelkező szárazföldi szélerőműparkját hozta létre. Ez máris nyereségesnek bizonyult, de Romániában is gondok vannak a fizetési morállal − még az államvasutak is csak időnként hajlandó kifizetni számláit.
A CEZ ugyanakkor visszautasítja a kritikákat, emlékeztetve arra, hogy expanziójának megkezdése óta részvényeinek árfolyama több mint öt és félszeresére emelkedett, és külföldi leányvállalatainak éves nyeresége eléri az 55,9 milliárd koronát. Egyedül albániai befektetései nem térültek meg.
