Légi csatát nyert Bukarest ellen Szófia

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Bombaként robbant február elején a hír, miszerint Szófia lecsapott azokra a használt F−16-os portugál vadászgépekre, amelyek megvásárlását hónapok óta fontolgatja Bukarest. Bolgár sajtóhírek szerint Anju Angelov védelmi miniszter megegyezett a portugálokkal kilenc (hét együléses és két kétüléses), az Egyesül Államoktól szintén használtan beszerzett vadászgép megvásárlásáról, amelyekért mintegy 358 millió eurót fizet Szófia. A bolgár kormány korábban a svéd Gripen repülőkre és a szintén eladósorban lévő használt, olasz Eurofighter Typhoon típusú gépekre is kért ajánlatot, ám végül a jó ár−érték arány miatt döntöttek az F−16-osok mellett. Bulgária jó üzletet kötött, hiszen az ár tartalmazza a teljes fegyverzetet és a pilóták kiképzését is − állítja Angelov. Portugália is jól jár a repülők eladásával, a vadászbombázókat ugyanis 1999-ben ingyen kapta az amerikaiaktól, a 25 F−16-os felújítása − mely magában foglalta a hajtóművek cseréjét is −, valamint felfegyverzése akkori árfolyamon mindössze 268 millió dollárba került.

Noha a decemberben hivatalba lépett Mircea Dusa román védelmi miniszter halaszthatatlannak nevezte a légiflotta korszerűsítését − a még harcképes MIG−21-esek jelentős részét az idén ki kell vonni a forgalomból −, az éves szinten nagyjából 1,8 milliárd euróból gazdálkodó védelmi tárcának továbbra sincs forrása 90 százalékban elavult fegyverzetének korszerűsítésére. A romániai fegyvergyártók érdekképviselete szerint megoldást jelenthetne az offset, azaz ellentételezési szerződés megkötése valamelyik gyártóval, ami felvirágoztatná a csőd szélén álló helyi hadiipart, olcsón biztosítaná a haditechnika utánpótlását, miközben erősítené a gazdaságot és növelné a költségvetés bevételeit is.

A rendszerváltást megelőzően a román hadiipar évente egymilliárd dollár értékben exportált fegyvereket, illetve haditechnikát világszerte, 1990 után, illetve a sorkatonaság megszüntetését követően azonban az iparág hanyatlásnak indult. A kivitel 2010-ben tért kissé magához, amikor 122 millió eurót, egy évvel később pedig már 130 millió eurót hozott. Tavaly szeptember végéig azonban alig több mint 71 millió euró értékű haditechnika hagyta el Romániát. Míg 23 évvel korábban több mint 100 vállalat 220 ezer munkavállalója gyártott fegyvert vagy lőszert Romániában, mára mindössze 39, elsősorban állami érdekeltségű cég maradt, melyek kevesebb mint 8 ezer személynek tudnak munkát adni. A privatizáció néhány céget megmentett a pusztulástól, a korábban vadászgépekhez alkatrészeket gyártó Areostar Bacau például úgy tudott nyereségessé válni, hogy olyan vállalatoknak vált beszállítójává, mint a Fokker vagy az Airbusokat gyártó EADS. A legtöbb, elsősorban lőszert és robbanóanyagot gyártó vállalat, mint például a fogarasi Nitramonia, azonban rövid időn belül csődbe ment, részben a megrendelések hiánya, részben a korrupt menedzsment miatt. Áttörést vár a helyi fegyveripar attól a tavaly bemutatott, a cugiri fegyvergyár szakemberei által fejlesztett automata támadó fegyvertől, amelyet jelenleg a román hadsereg nemzetközi bevetésein tesztel. A Bumbesti-Jiu-i lőszergyárat az amerikai civil, vadászati és hobbicélú megrendelések tartják életben, miután a vállalatnak sikerült több egyesült államokbeli üzlettel 9 millió dollár értékű szerződést kötnie. Kérdés azonban, hogy az állami tulajdonban lévő Romarmnak − amely az amerikai hadsereg megrendelésére is számít − sikerül-e az exporthoz szükséges lőport leszállítania. A szakma szerint ugyanis a Romániában gyártott puskapor és robbanószerek jelentős része orosz licenc alapján készül, így azok exportjához Moszkva áldása is szükséges. Romániában is előállítanak ugyan puskaport, ám annak törzskönyvezése késik, így a romániai lőszergyáraknak gyakorlatilag lehetetlen a külföldi megrendeléseket teljesíteni.