Az orosz kormány az ország gabonapiacának stabilizálása érdekében fontos lépéseket tervez az exportszerződések felülvizsgálatától a termelők anyagi támogatásán át az intervenciós alap importból való feltöltéséig − értesült a vezető moszkvai gazdasági napilap, a Kommerszant.
Az orosz mezőgazdasági minisztérium adatai szerint tavaly az ország a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt, több mint 26 millió tonnát adott el több mint 80 országnak. Legnagyobb vásárlói hagyományosan Egyiptom, Törökország és Szaúd-Arábia voltak. A tavalyi évnek 36 millió tonnás tartalékkal indultak neki, ez 2013 elejére 25,3 millió tonnára süllyedt.
A korábbi évek aszályai miatt 2010-ben exporttilalmat vezettek be, a rossz termés következtében drasztikusan csökkenő kínálat minden korábbinál magasabb árhoz, tonnánként 390 dollárhoz vezetett, s a gabona a hazai piacon tonnánként közel 100 dollárral került többe a világpiaci árnál.
Az árak emelkedése folytatódott. Ilja Sesztakov mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint a gabona Oroszország európai részén tavaly 127, az ázsiain 145 százalékkal drágult, és a folyamat várhatóan idén is folytatódik. Ez természetesen hatott a gabonaalapú cikkekre is. A liszt ára 2012 végére az év elejihez képest 54 százalékkal, a kenyéré pedig 12 százalékkal emelkedett. A malmok mindössze 8,8 millió tonna lisztet termeltek − 1991 óta a legkevesebbet.
A kormány a piac stabilizálása érdekében még 2001-ben egy intervenciós alapot hozott létre, amely fennállásának több mint tíz éve alatt kizárólag hazai termésből töltötte fel készleteit, azonban a 2012-es termés ismét csökkent, alig több mint 70 millió tonnára, így most először Oroszország importra szorulhat tartalékának a szükséges szintre emeléséhez. Ez természetesen csak a legvégső esetben jöhet szóba és a kormány még nem döntött róla. Ha mégis rászorulnának, a beszerzési forrás a szomszédos Kazahsztán lehet, amelynek olcsó a gabonája és az utóbbi években rengeteget halmozott fel belőle.
Reuters
